A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
82 lelően keli végezni, hanem annak az egyházi zene mindama tulajdonságaival kell felruházva lennie, melyek fentebb elő vannak sorolva. 19. Templomban a zongora használata tilos, valamint a többi zajos vagy hiú (leggero) hangszerek, milyenek például a dobok, réztányérok, csengők és a többi. 20. Az u. n. zene-bandáknak tilos játszani a templomban; és csak némely különös esetben, mely az egyházi hatóság beleegyezése alá esik, szabad a hangszereknek bizonyos korlátolt, a légkörrel arányban levő választékát a fuvóhangsze- reknek bebocsátani, hogyha maga a darab és annak zenekisérete komoly, illő stil- ben van tartva és mindenben hasonló az orgonajáték szerepéhez. 21 A templomon kivtil végzett körmeneteknél az egyházmegyei hatóság beleegyezésével meg van engedve a banda-zene, csak világi darabokat ne játszón soha. Kivánatos ily esetben, hogy a hangszeres zene csupán valamely latin vágj' élőnyelven végzett szent ének kisérete legyen, midőn az éneket a hivatalos énekesek vagy a körmeneten jelenlevő jámbor társulatok végzik. VII. Az egyházi zene terjedelme. 22. Nem szabad ének- vagy hangszerjáték kedvéért várakoztatni a papot az oltárnál tovább mint a liturgiái szertartás természete megengedi. Az egyházi rendszabályok szerint a Sanctus-szal készen kell lenni az Urfelmutatás előtt, azonban a misézőnek is tekintettel kell lennie e tekintetben az énekesekre. A Glóriá-nak és Credó-nak a gregorián hagyomány szerint aránylag rövideknek keli lenni. 23. Általában, mint igen súlyos visszaélés kárhoztatandó az, hogy templomi szertartásban a liturgia másodrendű s a zenével szemben mintegy szolgai szerepet játszón, minthogy a zene tulajdonképpen csak része a liturgiának és annak alázatos szolgálója. Vili. Főeszközök. Annak, a mi itt megállapítva van, szabatos végrehajtására a püspökök, ha még nem tették volna, egyházmegyéjükben külön bizottságot alakítsanak az egyházi zenében igazán járatos egyénekből, kiknek belátásuk szerint feladatuk legyen ügyelni a templomokban előadott zenék felett. Ne csupán arra legyenek tekintettel, hogy a zenék magukban véve jók legyenek, hanem arra is, vájjon megfelelnek-e az énekesek erejének és hogy jól legyenek előadva. 25. A papnevelő és más egyházi intézetekben a trienti zsinat rendeletéi értelmében, mindenki szorgalmasan és szeretettel mivelje a fent dicsért hagyomá- nyos gregorián éneket, és az elülj árók e tekintetben ifjú alattvalóik iránt a buzdításban és elismerésben buzgólkodók legyenek. Hasonló módon, a hol ez lehetséges, a kispapok között elő kell mozdítani egy-egy Schola cantorum keletkezését, a szent polifon ének és általában a jó liturgiái zene érdekében. 26. Rendes liturgiái, erkölcstudományi és kánonjogi előadások alatt ne
