A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
83 mulaszszák el az illetékes tanárok részletesebben érinteni azokat a pontokat, melyek az egyházi zene elveire és törvényeire vonatkoznak, és igyekezzenek ezt a tanítást kiegészíteni az egyházi művészetről szóló külön tanítással, hogy igy a- kispapok ezekre az ismeretekre vonatkozólag ne hagyják el a seminariumot tudatlanságban, mert azok az egyházi, a papi műveltség teljességéhez tartoznak. 27. Igyekezni kell, legalább a főbb templomokban, visszaállítani a régi énekkarokat (Scholae Cantorum), mint ahogy ez sok helyen már megtörtént. Ügy- buzgó papságnak az ilyen Scholát (énekkart) nem nehéz megalkotni még a kisebb és falusi templomokban sem, sőt ezek mintegy vonzó eszközül szolgálnak neki a fiuk és felnőttek maga köré való gyűjtésére, saját és a nép javára. 28. Igyekezni kell fentartani és fejleszteni a felsőbb egyházi zeneiskolákat mindenütt, ahol ilyen már van, és mindent elkövetni alapításukra ott, ahol nincsenek. Igen fontos dolog, hogy az Egyház maga gondoskodjék a maga tanítóinak, kántorainak és orgonálóinak kiképeztetéséről, az egyházi művészet igaz elvei szerint. IX. Befejezés. 29. Végül, ajánltatik a karmestereknek, énekeseknek, az egyházi férfiaknak, a papnevelő és más egyházi intézetek elüljáróinak, a szerzetes rendek házainak, a plébánosoknak, és más templomi elüljáróknak, a társas- és székeskáptalanok kanonok- jainak és mindenek fölött az egyházmegyék Fejeinek (ágii Ordinari), hogy ezeket a régóta várt és mindenkitől egyértelemmel kivánt reformokat egész lelkesedésekkel felkarolják, nehogy megvetés tárgyává legyen az egyház tekintélye, mely e reformokat ismételten előadta és most újból megsürgeti. Kelt vatikáni apostoli palotánkban, szűz szent Cecilia vértanú napján, 1903. november hó 22-én, pápaságunk első évében. — X. PIUS PAPA. Urbis et Orbis. Sanctissimus Dominus Noster Pius Papa X. Motu Proprio die 22. Novembris 1903. sub forma Instructionis de musica sacra venerabilem Cantum Gregoria- num iuxta codicum fidem ad pristinum Ecclesiarum usum feliciter restituit, simulque praecipuas praescriptiones, ad sacrorum concentuum sanctitatem et dignitatem in templis vel promovendam vel restituendam, in unum corpus collegit, cui tamquam Codici juridicio musicae sacrae ex plenitudine Apostolicae Suae Potestatis vim legis pro universa Ecclesia habere voluit. Quare idem Sanctissimus Dominus Noster per hanc Sacrorum Rituum Congregationem mandat et praecipit, ut Instructio praedicta ab omnibus accipiatur Ecclesiis sanctissimeque servetur, non obstantibus privilegiis atque exemptionibus quibuscunque, etiam speciali nomine dignis, ut sunt privilegia et exemptiones ab Apostolica Sede maioribus Urbis Basilicis, praesertim vero Sacrosanctae Ecclesiae Lateranensi concessa. Revocatis pariter sive privilegiis sive commendationibus, quibus aliae quaecumque cantus liturgici recentiores formae pro
