A Győri Püspökség Körlevelei, 1904
Tartalomjegyzék
175 pótol e vállalkozás hazai kath. szépirodalmunkban, ahol kétes értékű, igen sokszor mételyt hintő olvasmányokkal árasztják el a fogékony lelkű ifjúságot. A megjelent első füzet magas színvonalon áll, és a szerkesztők neve kezességet nyújt arra, hogy a későbbi számok sem hagynak semmi kívánni valót maguk után. A »Nagyasszonyunk« tartalom tekintetében felölel mindent, ami az ifjúság lelkét megragadhatja és lekötheti, és olyan irányelveket csepegtet a fogékony szivekbe, amelyek jó hazafiakat, de különösen és első sorban jó honleányokat, mert azoknak szól főképpen, egyúttal buzgó hívőket nevelhetnek a ifjúságból. A nevelést összeköti a szórakoztatással, azért is méltó minden pártolásra. Elmélkedés a legm. Oltáriszentségről és Szűz Mária a mi anyánk üdvös beszélgetések kath. hivek számára. Riedl Kázmér után fordította: Kovács Jázon sz. Vazul r. áldozópap Huszt-Boronyán. Győr, 1904 évi junius 10-én. Per resignationem R. ac Cl. D. Michaelis Kőhalmi vacans de iure et iacto redditum est, quod idem hactenus tenuit, beneficium parochiale in Nemesvölgye, iuri Patronatus Illmi ac Cl. D. Ladislai Comitis Batthyány obnoxium, pro quo itaque rursum complendo praesentibus concursum publicum usque diem 30-am mens. curr. Junii duraturum indico, competituros requisitam adprobationem habentes eo inviando, ut recursus suos praetitulato Patrono inscribendos eousque mihi exhibeant. Jaurini, die 10-a Junii 1904. Nr. 3465Concursus pro beneficio parochiali in Nemesvölgye. A berekszászi kir. törvényszék mint felebbviteli büntető bíróság : A járásbíróság ítéletét a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjában megjelölt azon semmiségi ok miatt, hogy az Ítélő biróság annak megállapításánál, hogy a vád alapjául szolgáló tett a B. T. K. 1. §-a szerint bűncselekményt képez-e, a büntető törvény megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta, a B. P. 423. §-ának második bekezdése alapján megsemmisíti és Biró István vádlott tanítót bűnösnek mondja ki a B. T. K. 301. §-ába ütköző, az által elkövetett könnyű testi sértés vétségében, hogy 1903. évi március 28-án Sch. Aladár munkácsi elemi iskolai tanuló testét szándékosan bár, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hogy az ez által okozott testi sértés 8 napon belül gyógyult, és ezért vádlottat a B. T. K. 302. §-a alapján a B. T. K. 92. §-ának alkalmazása mellett az 1892. XXVII. t.-c. 3. §-ában megjelölt célokra az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap és végrehajtás terhe alatt fizetendő, behajthatatlanság esetén a B. T. K. 53. §-ához képest egy napi fogházra átváltoztatandó 10 korona pénz, mint fő- és egy napi fogházra átváltoztatandó öt korona pénz mint mellékbüntetésre Ítéli. Indokok : Biró István munkácsi elemi iskolai tanító vádlott beismerte és a tárgyalás adatai is bizonyították, hogy 1903. évi március 23-án a Kovács István tanító vezetése alatti osztályból Sch. Aladár tanulót kikérte és egy nádpálcával alfelére ötször ráhúzott. Tette pedig ezt azért, mert a nevezett elemi tanuló 3 nap előtt az utcán követ hajigáit Bognár Gyula után és mert azzal akkor sem hagyott fel, a Nr. 3466. Az iskolai tanítónak nincs fegyelmi joga az iskolán kívül elkövetett rendetlenkedés miatt. Bűnösség a testi sértésben.
