A Győri Püspökség Körlevelei, 1903
Tartalomjegyzék
Nr. 6213. Felekezeti iskolák fenntartója jogi értelemben csak a hit- felekezet lehet. Tudomására hozom ntdő Papságomnak azt is, hogy Győrött állandó bizottság alakult a szervezeti szabályok körül felmerülő kétségek tisztázására, a szükséges útbaigazítások megadására, az esetleges nehezebb kérdések és bonyodalmak elbírálására. E bizottság elnöke az egyházmegyei főtanfelügyelő, tagjai a székeskáptalanból megválasztott két kanonok: Schlegel Péter prépost és Nagy Antal urak, a kinevezendő egyházmegyei ügyész, a segédtanfelügyelő és a győri kir. kath. tanítóképző-intézet igazgatója. Bármilyen kérdésben fordul a ntdő papság ez ügy körül e bizottsághoz, az készséges útbaigazítással szolgál. A bizottsághoz irt kérdezősködés az egyházmegyei hatóság nevére küldhető. Irodám át fogja azt tenni az elnökséghez, csak jeleztessék a levél felső részén, hogy hitközségi szervezet ügyével foglalkozik az. Győr, 1903. november 12-én. A vallás- és közokt. m. kir. Ministernek a polg. községek és felekezeti iskolák közt fennforgó anyagi jogviszonyok tekintetéből f. évi 19.790. sz. a. m . . . közig, bizottsághoz kiadott elvi rendelete. F. évi márczius hó 12-én 487. sz. a. tett jelentésére annak végpontjából kiindulólag kell a kért tájékoztatást megadnom. Helytelen ugyanis a bizottságnak azon jelzése, mely szerint felekezeti iskola fenntartójául a polg. községről szól. A felekezeti iskolák jogi értelemben vett fenntartója ugyanis csak a hit- felekezet lehet, mert az 1868. évi XXVIII. t.-cz. rí. §-a világosan és félreérthet- lenül csak a hitfelekezeteknek adja meg a felekezeti iskolák felállításának és fenntartásának jogát. A bizottságot a felekezeti iskolák működésében tartásával járó költségek viselése körül fennforgó jogviszonyok ejtették tévedésbe. A polgári községek ugyanis két irányban állhatnak a felekezeti iskolákat érintőleg anyagi viszonyalakulatban : 1. Ezek egyikére alapul szolgál az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 25, §-a, mely második bekezdésében szabadságára hagyja a polgári községnek, hogy azon felekezeti iskolával szemben, mely addig is, t. i. a törvény hatálybaléptéig is, a polg, község által láttatott el a fenntartáshoz szükséges költségekkel, ezt a gyakorlatot továbbra is fenntarthassák. 2. A második viszonyalakulat pedig a népisk. törvényektől teljesen független magánjogi kötelezettségben bírhatja alapját. Nyilvánvaló tehát, hogy a felekezeti iskolának mindkét esetben jogi értelemben vett fentartója a felekezet, de az első esetben szabadságában áll a polg. községnek a régi gyakorlatra támaszkodólag a fenntartással járó költségeket segélyezésképen és a törvényben megállapított korlátozása mellett viselni; a második esetben pedig bizonyos magánjogi alapból (pl. can. visitatioból) kiinduló kötelezettsé138
