A Győri Püspökség Körlevelei, 1903
Tartalomjegyzék
139 généi fogva a felekezeti iskola javára bizonyos szolgáltatásokat, a mig ezen kötelezettség jogszerűleg meg nem döntetik, hordozni köteles. Ezekből folyólag tehát egyfelől abból, hogy a polgári község a felekezeti iskola költségeit viselni akarja, vagy annak javára bizonyos szolgáltatásokat hordozni tartozik, a polgári községek részére az iskolafenntartó felekezettel szemben külön jogok gyakorolhatása egyáltalán nem következik, azaz, hogy ilyen külön jogok a községet csak az esetben illethetnék meg, ha azok, mint külön kikötések szabály, szerű módon megállapítást nyertek. Ehhez képest tehát, a jogszerűleg felekezeti jellegű iskola iskolaszékét csak azért, mivel a község a fenntartással járó összes költségeket a régi gyakorlatnak megfelelőleg viselni akarja, vagy mert bizonyos szolgáltatásokat magánjogi kötelezettségként hordozni tartozik, választani még nem jogosult. Erre külön kölcsönös megállapított joggal, jogátruházással kell bírnia. Ismétlem azonban, hogy a mondottak természetesen csakis a jogszerűleg felekezetiekül tekintendő iskolákkal szemben állanak. A mondottakból folyik másrészt, hogy a felekezeti iskolák fejlesztése a polg. községek által és azok terhére nem eszközölhető. A fejlesztés joga csak a jogi értelemben vett fenntartót, t. i. a hitfeleke- zetet illeti meg s az irányban a polg. község sem jogot nem igényelhet, sem kötelezettséget nem vállalhat. Az első, t. i. a költségek viselése tekintetéből a községek szabad elhatározása alá eső felek, iskolákkal szemben ugyanis a hivatkozott 25. §-a csakis az akkor már fennállott felek, iskolákkal szemben engedi meg a költségeknek az eddigi gyakorlathoz képest leendő viselését, ebbe a keretbe tehát a fejlesztéssel járó fokozott költségek már bele nem illeszthetők; míg a második csoportba tartozó iskolákat érintőleg a kötelezettséget megállapító magánjogi alap szabja meg a szolgáltatás mérvét és hatályát, ezen kötelezettség tehát már jogi természeténél fogva sem terjeszthető ki. A mi a bizottság által érintett gazd. ism. iskola kérdését illeti, szintén úgy áll a dolog, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 55. és 50. §§-ai alapján a létesítés adott esetben csak a polg. kötelezettségét képezi. A polg. község által létesített gazd. ism. iskola azonban természetszerűleg csak községi jellegű lehet. . A felekezet jogosult olyat felállítani, de azt, mint általában minden fejlesztést csupán hitfelekezeti alapon az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 11. §-ában megjelölt erőforrások igénybevételével teheti. A ............i iskola jellegének megállapítása, mint az iskolák jellege körül fe lmerült minden vitás kérdés elbírálása az illetékes főszolgabiró által az érdekelt felek, tehát község és egyházi hatóság belevonásával tartandó tárgyalás alapján a bizottság hatáskörébe tartozik, s a bizottságnak a jelzett tárgyalás eredményéhez képest hozandó indokolt határozata ellen a vezetésem alatt álló ministeriumhoz van felebbvitelnek helye. — Budapest, 1903. junius hó 12. Győr, 1893. november hó 12-én.
