Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1943

11 acita volna neki, de Margit ismét erős volt. Kijelente/te ugyanis, hogy szüzességi fogadalmához hű marad, és azt senki kedvéért sem fogja megszegni soha. Az öreg király eme újabb ellenkezés miatt nagyon megnehez­telt Margitra. Neheztelését éreztette a zárdával is, különösen Mar­git gyóntatójával, Marcellusssal, mert az ő hatásuknak tulajdoní­totta Margit görcsös ragaszkodását a szerzetesi élethez. Mercel­lusnak meg kellett válnia tartományfőnöki állásától. Most következett Margit életének utolsó, de legnehezebb éve. Ebben az évben annyi lelki fájdalmat szenvedett át és annyi meg­próbáltatáson ment keresztül, hogy méltán sorolhatjuk őt a vér­tanuk közé. Az apácák, hogy az elveszett királyi kegyet visszasze­rezzék, mindent elkövettek, hogy Margitot elhatározásának a meg­változtatására birják. Mikor Margit fogadalmához hű maradt, arra akarták rávenni, hogy hagyja cl a szigeti zárdát és más zárdába menjen. Mikor Margit eme kérésükre sem hajlott, jöttek a sérté­sek, hántások, a legnagyobb megaláztatások. Szentünk mindezeket a megpróbáltatásokat zokszó nélkül szenvedte el. Az alázatosság erényét oly hősi fokban gyakorolta, hogy igazán méltó lett a tőle annyira szeretett Megváltóhoz, és megérdemelte a megdicsőülés égi koronáját, amelyet hamarosan meg is kapott. A sok testi és lelki szenvedés, a böjtök, virrasztások, vezek­lések és hossszú ideig tartó imádságok felőrölték fiatal szervezetét. 1270. január 6-án láz kezdte g\ötörni. Ez a láz átmeneti csökkenés után ismét olyan erővel lépelit fel, hogy január 18-án Szent Piroska napján Árpádházi Szent Margit hófehír tiszta lelkét visszaadta Teremtőjének. Fülöp esztergomi érsek temette el. Megérkezésekor a rava­talhoz ment, és felemelve a szemfedőt, Margit arcát oly szépnek látta, hogy a siránkozó apácáknak ezeket a szavakat mondta: »Nem kell sírnotok az ő halála miatt, »sőt inkább örüljetek, mert már a feltámadás jele van az |arcán.« A gyászmis« és a gyászszertartások után koporsóját leenged­ték a Nagy Boldogasszony oltára előtt ásott sírba. Mivel a sír födele még nem készült el, a sír majdnem két hétig nyitva volt. A sírból nagyon kellemes rózsaillat áradt ki. Gyorsan terjedt a híre ennek a csodás és megmagyarázhatatlan esetnek. Megindult a zarándoklás az ország minden részéből Magyarország új szent­jének a sírjához. A megfeszített Üdvözítő is nagyon szerette az ő hűséges je­gyesét, s életében is, halála után is csodákkal tüntette ki őt. Eme kis dolgozat kerete nem bírná el annak a sok csodálatos meggyó­gyulásnak és imameghallgatásnak a leírását, amelyeknek valódi­ságát esküvel tett tanúvallomások és az ezek alapján készült jegyzö­könyvek, illetőleg legendák igazolják. Különösen nevezetes ezen a téren Margit gyón ta tójának, Marcellusnak, az első jegyzőkönyv alapján megírt legendája. Margit neve inéi a falusi viskókban is is­mertté lett, és kevés ember volt széles e hazában, aki életében leg­alább egyszer cl ne látogatott volna Margit sírjához, hogy ott beteg­ségére gyógyulást, szomorúságára pedig vigaszt találjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom