Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1943

12 Eme csodás események hatására szentünk bátyja, V. István király, arra kérte X. Gergely pápát, hogy' rendelje el a szenttéavatási vizsgálatot. A pápa a hivatalos vizsgálat megejtésére 1271-ben bizottságot nevezett ki. E bizottság tagjai voltak Fülöp esztergomi érsek, Fülöp váci püspök és a zirci apát. A vizsgálat három évig tartott. Az eskü alatt jte'tt vallomásokat (jegyzőkönyvbe foglalták és lepecsételve Rómába küldték. Ez a jegyzőkönyv előttünk ismeretlen ok miatt nem felelt meg a követelményeknek. Ezért V. Ince pápa csupa olaszokból 1276-ban új bizottságot nevezett ki IV. László király kérésére. Ez a bizottság is lelkiismeretes munkát végzett, de nagy baj volt a pápák gyors változása. A pápai trónon 1276—1280-ig négy pápa váltotta fel egymást. Nálunk Magyarországon is bajok voltak. V. Istvánt fia, IV. László követte a trónon. Kún László annyira szerette a pogány kúnokat, hogy mindig az ő társaságukat kereste. Kún módon élt és ruházkodott. A főurak pedig a király ellen lés egymás ellen folytattak pusztító háborúkat. Ilyen körülmények között senkisem volt, aki a pápai kúriánál Margit ügyét szorgalmazta volna. Károly Róbert királyunk 1306-ban a szenttéavatás elejtett fonalát újra felvette. András domonkos atyái) bízta meg, hogy Margit ügyében járjon el a pápai kúriánál. Ekkor ismét egy váratlan akadály gáncsolta el a szenttéavatást. Ebben az időben keletkezett a Fraticelli néven ismert veszedelmes és minden egyházi és társadalmi rendet fenyegető eretnekség. Ennek a liívei a teljes szégénységen alapuló lelki egyház jogosultságát hangoztatták a meglevő vagyonos egyházzal szemben, amelyet a sátán gyülekezetének neveztek. Elvetettek minden erkölcsi és társadalmi korlátot, mert ők a korlátlan szabadosság hívei voltak. A legnagyobb baj Margitunk ügyében az volt, hogy Margitot, akinek életszentsége már Európában is ismert volt, maguk szentjének sajátították ki azért, mert Margit a szegénységet nagyon szerette. Hiába érvelt Andtás atya a kúriánál a kisajátítás ellen, az illetékeseket meggyőzni nem tudta. Szentünk ügy e egyelőre elakadt, de tisztelete nem csökkent, sőt fokozódott a hívek körében Magyarországon is, a külföldön is. A magyarok tisztelete és szeretete Margit iránt abban is megnyilvánult, hogy a családok leánygyermekeiket Margitnak keresztelték és nagyon sok intézményt az ő nevéről nevezték el. Akkora nálunk a Margit-kultusz, hogy ennek a hatása alól Dominici János bíboros, pápai követ sem tudta magát kivonni. Ő volt az első bíboros, aki az 1409-ben lékelt okiratában »Boldognak és Dicsőségesnek« nevezte Margitot. II. Pius pápa pedig, Mátyás királyunk kortársa, egyik brevejében, amelynek, sainos, nyoma veszett, misét és zsolozsmát engedélyezett a szent halálának az évfordulóján. VI. Piús pápa ezt az engedményt 1789-ben még bővítette is, mert a Rituskongregáció szerint a »Boldogot« ősidőktől fogva részesítik tiszteletben. Mátyás hatalmas és erős Magyarországa a tehetetlen Jagellók alatt a hanyatlás lejtőiére jutott. A lejtőn nem volt megállás, bekövetkezett a mohácsi vész. Mohács után az ország részekre bomlott. A területi megoszláshoz járult a lelki megoszlás is. A hit-