Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942

27 mintegy az érettségire való előkészítés. Sőt mód adódnék valami formában a száműzött stilisztika stb. helyett alapos esztétikai, műfajtörténeti munkálkodásra is, ahogy ezt az Utasítás kívánja. Mindez csak kívánság, talán teljesíthető lesz valamikor... De legalább teljesedjék az az óhajunk, hogy kapjunk jobb, használhatóbb, az élet és iskola valódi kívánalmait szem előtt tartó tankönyveket, főkép irodalomtörténetet. Sok kartárs óhajtása, hogy térjünk vissza a bőséges szöveggel, magyarázattal ellátott irodalomtörténethez; ezt lehetne aztán az új módszer szerint való feldolgozásra b.ő olvasókönyvvel kiegészíteni. Viszont a magyartanítás nemzetnevelő fontosságú, egész tanrendszerünk tengelye; e miatt is. de meg az új módszer követelményei miatt is szükséges volna, hogy felsőbb osztályokban, irodalmi fokon nagyobb heti óraszámmal szerepeljen tantervünkben. Mert tanítani is, nevelni is 3 órában akkora tanayag és ilyen módszer mellett nemcsak erőfeletti, de szinte kivihetetlen teljesítményt jelent a magyartanárok számára. ' II. A magyar-tanításnak egyik célja az is, hogy ráneveljük a tanulókat gondolataik, érzelmeik írásban való világos, szabatos, magyaros, sőt választékos kifejezésére, azaz meg kell tanítanunk őket jól fogalmazni. Ma már nem jelent ez a kérdés akkora nehézséget, mint a régi tantervek életében. Az elemi iskolában ugyanis még a középiskolai reform előtt megindult az újrendszerű tanítás, amelynek keretében tekintélyes helye volt a fogalmazástanításnak. így a középiskolába kerülő gyermek több-kevesebb készséget hoz magával, s így a tanárnak nem kell az abc-nél kezdenie a fogjalmaztatást, mint ahogy az Utasítások ajánlják. [Sajnos, az idei elsőosztályokat v ezető kartársaktól már e téren is sok panaszt hallottam. Ügy látszik, a háborús helyzet: tanítóhiány itt is érezteti hatását.] A tanulók készségéről kell mindjárt az első év elején meggyőződnünk, hogy megállapítsuk: mennyiben kell alkalmaznunk a fogalmazás különböző lépcsőzeteit. Természetes, hogy közös fogalmazással kezdjük a munkát (kérdésekre való feleletek táblára írása, a végleges szövegnek közös erővel való megállapítása stb.), de ajánlatos egy kis előkészítéssel egyszerű témákról extemporaleszerűen iratni, így aztán hamar kitűnik, hány tanulónak van eredeti gondolata, a fogalmazni tudó gyermek ugyanis nem szívesen hordja el a közös gondolat jármot, és élvezi az eredeti módon megnyilatkozó gondolatközlést. Viszont mi is látjuk, hány tanulónál van szükség alapos fogalmazástanításra. A fogalmazástanítás már tárgya volt egyik értekezletünknek, most tehát inkább egyes felmerülő kérdéseket tegyünk szóvá a fogalmazással kapcsolatban. Nagy hiánya tanításunknak, hogy mindeddig még mindig várat magára egy alapos, a gimnáziumok számára készült fogalmazástanítási tervezet. Az Utasíuások-tól nem is várhatunk egész részletes útbaigazítást. Viszont tankönyveinkben sincs az olvasmányokkal kapcsolatos, fogalmazásra utaló megjegyzés. Mindezt a tanárnak