Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1942

18 mint az egyszerű lecke valamelyik részének elmondása. A végeredmény azért sem lehet a feleletek jegyeinek egyszerű középarányosa, mert az anyag egyik részének nemtudását nem lehet pótolni az anyag más részének megtanulásával. Ha valaki nem tanulta meg a harmadik deklinációt, ezt a mulasztást nem »javíthatja ki« a negyedik deklináció megtanulásával.« Azt is mondja még az Utasítás: »Szigorúan kell elbírálni az olyan tanulót, aki hol" tud, hol nem tud, aki »számít«, csak olyankor készül, amikor felelésre van kilátás, máskor pedig huzamosabb ideig alig tanul valamit. Az ilyen nem teheti jóvá nagy mulasztásait még azzal sem. hogy néha nagyon jól tud felelni. A félévi értesítő és az éwégi bizonyítvány az egész ide alatt tanúsított előmenetelt tünteti fel. Aki tehát >a szorgalmi idő nagy részében elégtelen előmenetelt mutatott fel, végeredményben is elégtelent érdemel. Nem szabad megelégedni azzal. hogy a hanyag tanuló az év végén nekilát a tanulásnak.'< Az Utasítás e szavai után megérthetjük, milyen nehéz helyzetben van tanár, amikor a szülő az év végén könyörög neki, hogy az egész íven át elégtelen tanulót az utolsó órán még egyszer 'uívja ki, és ha tud felelni, engedje át. A tanárok sohasem alkalmazzák mereven a rendelkezéseket, de nem is tehetik egyszerűen túl magfukat rajtuk. Természetesen az enyhítő körülményeket, különösen a mai rendkívüli időket (pl. lég ó-szolgálat) mindig tekintetbe veszik. Néha szigorúságot kell mutatniok, hogy a tanulók érezzék, hogy a mai súlyos időkben nekik is vállalniok kell a nehezebb terhet, ha az élet követelményeinek meg akarnak felelni. Akiben azonban látják a jóakaratot, a komoly igyekezetet, azt mindig a legnagy obb jóindulattal bírálják el. Jól tudja minden tanári kar azt is, hogy nem egyedül ő neveli a gyermeket, mert — mint Willmann mondja

1

5) — mindenütt, ahol egy nemzedék szerető gondossággal felnöveli a következőt, és annak fejlődését biztosítani igyekszik, mindenütt, ahol az apa hűségesen fárad a szövőszéke mellett, hogy szőke gyermeke növekedjék (Freiligrath), mindenütt, ahol egy anya imádkozik azért, hogy Isten gyermekeit életben és egészségben tartsa, s szívük tisztaságát megóvja, ott nevelés folyik, és talán olyan nevelés, amelynek félig öntudatlan erejével semmiféle művészet sem mérkőzhetik. « O. Kersten is megállapítja:

1

6) »Az újabb köztapasztalat rájött arra, hogy a szülők sugárzó jósága többet ér a gyermek lelki érésére minden más nevelői mesterfogásnál; a szülők torzsalkodása viszont még akkor is mérgez alattomban, ha gondosan titkolják.« A tanuló értelmi fejlődésében is döntő lehet a szülő szerepe, még akkor is, h a nem értelmiségi pályán működik. Pasteur tímármester fia volt, és mégis öreg korában így beszélt apjáról:

1

7) »Te drága apám, akinek élete oly kemény volt, mint mestersége, te mutattad

1 meg nekem, mire juthat a türelem és a szakadatlan fáradozás. Neked köszönhetem ma1

5) Willmanín i. m<. I. k. 60. 1. 1

6) Praxis der Erziehungsberatung. Idézve a Magyar Paedagogiában 1924. 1

7) F. M. Zwleig—Winternitz : Pasteur. 22. 1.