Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

64 kell látnunk a magyar parasztot, aki bizonyos értelemben az Úristennek teremtő munkatársa. A magyar földkérdés lényege abban áll, hogy minél több családot bele kell gyökereztetni a magyar talajba, azonkívül a mezőgazdaság iparosításán és a kertészkedésen keresztül az életszínvonalat kell emelni. Ez a gazdasági felemelkedés egyúttal alapot vet a társadalmi felemelkedés számára is. Ehhez segít a hivatásrendiség gondolata is, amely a társadalmi válaszfalak megszüntetésével megvalósítja a népi nemzetet. Helytelen felfogás volna azonban mindent felülről várni. Nincsen férfi, aki magával nem törődő, tunya népet jobb létbe tudna lendíteni. Ezért a parasztság maga törekszik többre, felkarolja a KALOT népfőiskola-mozgalmát. Az új világ kapujában a magyar ifjúság áll, amely kezet fog a többi emberrel, kiépíti a szentistváni országot, megszereti a föld népét, megszereti a magyar testvért. Gőcze József linumgyári szövőmester adott elő a magyar munkíáskérdésről. A magyar munkás a nemzet fájának gyökérzete, ezt kezdte ki a kapitalizmus, a tőke uralma. A munkások a tőke ellen szervezkedni kezdtek. Ez azonban kezdetben Marx elvei szerint folyt, s íjgy a mozgalom nemzetközivé lett s az osztályharc végletekig fokozódott. A keresztényszocializmus Magyarországon Győrött indult meg, de nagyon nehéz helyzetben volt, mert a tőke mellett a szociáldemokrácia is ellensége volt. Legfontosabb ma az erkölcsi magatartás, a krisztusi eszmékkel összefűződő hazaszeretet. A magyar munkásság elsősorban megbecsülést kér. Ha hibáznak is sokan soraikban, ezért ne nézzék le őket, szeretettel közeledjenek feléjük, hogy leomoljanak a társadalmi válaszfalak. Anyagi téren is sok tennivaló akad még, a legkisebb munkabér sokszor a megélhetésre sem elég, a családi munkabér nem általános. A magyar munkásság kezébe akarja venni sorsának intézését a hivatásrendiség keretein belül, ezért kéri a munkáskamarák felállítását. Akárki is foglalkozik a munkássággal, nem szabad engedni, hogy az oly sok kálváriát járt munkásságot még jobban balsorsba sodorják. Az utolsó előadó Grábics Frigyes szabómester volt, aki rc magyar kisiparosságról beszélt. Az egész nemzet sorsát igazában csak akkor vihetjük előre, ha a magunk ügye mellett törődünk a többi társadalmi osztállyal is. Ma az ipartestület az iparosok érdekképviseleti szerve. Régen céhekbe tömörültek az iparosok, ezek a céhek azonban nemcsak a kar osztályérdekét képviselték, hanem ápolták tagjaik vallási és erkölcsi életét, zárt szervezetükkel és a hagyományok megőrzésével számos kulturális értéket mentettek át a későbbi korok számára. 1941-ben az ipartestületekbe tartozó mesterek, segédek és tanoncok száma 674.295 volt. A kisipar termelése ebben az évben 1 milliárd pengő volt, egyharmada a gyáripar termelésének.