Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

57 ben ugyanazt követelni igazságtalanság volna, amint azt fentebb kifejtettük. Már a nemzeti hivatás kérdésénél is érintettünk erkölcsi elveket, amelyek nélkül megfelelő megoldást nem lehet nyújtani. Ott már rámutattunk az engedelmességen alapuló nemzetszolgálat kötelességére és a felelősségérzet fontosságára. A közösség szolgálatának ezenfelül a hivatástudat ad igazán értelmet^ hiszen az igazi hivatástudat Isten akarata által kijelölt feladatot lát minden egyéni munkakörben embertársai szolgálatára. Aki magyarnak és kereszténynek vallja magát, annak tudnia kell, hogy ez elsősorban kötelességet, másokért való áldozatos munkát jelent. Ehhez a munkához pedig erőt az együttérző, egyetakaró szeretet ad. »Feltétlenül időszerű, sőt éppen ebben a hazug, véres világban szükséges, hogy hangozzék a szeretet szava. Hangjának túl kell harsognia az ágyúk dörgését és a gyűlölet vijjogását, mert ha a gyűlölködés és düh süketté és vakká teszi az embereket, végül, ha talán sorozatos háborúk után is, mégis csak a szeretet lesz az az erő, mely az [emberiségnek megadja az igazi békét és felépíti boldog jövőjét annál az egyszerű oknál fogva, mert más építő és boldogító erő nincsen a világon.« (Tornay K. id. írásában.) A kisegítés elvénél kifejtettük, hogy az mennyire megfelel a magyar viszonyoknak, s éppen ezért meg kell őriznünk a nevelésben is a különböző tényezők együttműködését. Alapvető a család szerepe, hiszen ez nevel igazán a maga életében a többi családtagnak: egy kis közösségnek szolgálatára, megoldja az iskolánkívüli fegyelmezés kérdését és lehetőséget ad a szabadidő helyes felhasználására. Az iskola a valláserkölcsi neveléssel, nemzetismereti oktatással és kiképzéssel, valamint az ifjúsági egyesületek működésével minden irányban nevelt a közösségi feladatok megoldására. .-Íz iskolánkívüli ifjúság szervezeteiről is méltán írhatta az 1041. ádventi püspökkari körlevél: »A katolikus ifjúsági szervezetek soraiban nagy erő rejlik nemcsak a keresztény világnézet, hanem a nemzeti szellem számára is. Amint az ország összeomlása és a forradalmak pusztítása után a mi katolikus szervezeteinkből került ki a fölemelkedést lehetővé tevő ellenakció táborának zöme, épúgy hagyatkozhatunk ma is szervezett katolikus ifjúságunkra. Az ő lelki és világnézeti beállítottsága nem divat és pillanatnyi jelszó, hanem a vallásos meggyőződés mélységeiből merített komolyság és megbízhatóság. Nincs semmiféle alakulat vagy divatos kísérlet, mely egy enrangú fegyvert állíthatna ezzel a lelki vértezettel szembe s a nemzet vezetői, jövőnk intézői akkor cselekszenek bölcsen, ha erre a kipróbált lelkiségre építik terveiket.« Az Egyház nevelői szerepe isteni parancson alapszik: »Elmenvén tanítsatok minden nemzetet.« Történelmünk tanúsítja, hogy az ^gazi állammá alakulás a kereszténység felvételével együtt történt, s az első »nemzetnevelők« a térítő bencés szerzetesek voltak. Ez a munka azóta is állandóan folyik. A kisegítés elvén alapuló magyar életegységet fogalmazza meg a leventeképzés Végrehajtási Utasítása is. A leventeképzés