Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

56 középosztályba való felemelkedését. Ez a fejlődés reményt kelt az egységes magyar műveltség kialakulására. A nemzeti hivatástudat természetszerűen következik a helyes történelemszemléletből. Az alapvető célokról már beszéltünk, ezeknek át kell hatniok a magyar nevelést. Ma előtérbe kell helyeznünk a nemzetvédelem gondolatát. A közelmúlt törekvéseinek tanulságos példája az Imre Sándor szerkesztésében, 1917-ben megjelent kötet: A világháború, amely a Magyar Pedagógiai Társaságban elhangzott előadásokat tartalmazza. Az előadók szükségesnek látják a háborúra vonatkozó, öszszefoglaló tanítások elrendelését minden iskolában, »mert a nemzet mindenik tagjának lehetően tájékozódnia kell a legutóbbi évek eseményeiről, ezek okairól és hatásairól, az egész nemzet és az egyes polgárok életének mostani feladatairól«. »A nemzet sorsa ugyanis nem a harctereken dől el véglegesen, hanem az életbenmaradók lelkében. Ezért szükséges, hogy a közvetlenül előttünk álló feladatok megértésére megvessük az alapot, lehetően tisztává tegyék az új nemzedék látását.« (Előszó.) Megszívlelendő szavak ezek ma is. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a mai háború egyúttal szellemi háború is, az egymással szembenálló felek propagandájának harca. így általános a kedvezőtlen tények elhallgatása, szépítése, másik oldalról pedig ugyanezek hangoztatása — ami ugyancsak próbára teszi a nemzet ellenállóerejét. De ez az ellenálló erő sokkal kevésbbé alapszik a tudáson, mint inkább a sokszor talán keserves nemzeti kötelesség vállalásán. Éppen ezért a való élettel nem számoló törekvés volna ezt csak oktatás útján, előadások tartásával biztosítani. A katonai és diplomáciai események úgyis csak a vezetők állásfoglalását, intézkedését kívánják meg, a nemzet többi tagjának feladata a neki jutott munkakör hűséges betöltése. Önámítás és csak aggodalom, nyugtalanság forrása akkor foglalkozni a közügyekkel, amikor sem hivatásunk, sem ismereteink erre alapot nem adnak. A nevelés egységét legjobban a honvédelmi nevelés és a testnevelés egysége mutatja. Ez ma részben az egységes országos szervezetben valósul meg, másrészt a leventeképzésnek mindenki számára egyforma mértéket felállító rendszerében. Általános a törekvés az egységes testnevelés megvalósítására is, éppen honvédelmi szempontból. Mezey Ferenc írja: »Az óvodától az egyetemig egységes elvek szerint készült testnevelési tanterv és útmutatás szükséges. A tanterv szerkezetét és anyagfelosztását is a korszerű honvédelmi nevelés szelleméhez kell átállítani... Fontos, hogy a célkitűzés minden iskolafajtában egységes legyen... Cél: a nemes testi- és lelki tulajdonságok tervszerű kifejlesztése, begyakorlása és nevelése útján előkészülés a nemzeti és honvédelmi feladatokra.« (Testnevelés. 1941. okt.) A mindenkire egyformán kötelező mérték felállítása után kétségtelen, hogy módot kell nyújtani az egyéni kiválóságok érvényesülésére is. A közösség szolgálatában mindenkitől egy enlő mérték-