Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1941

55 A német, az olasz egység megteremtése megkívánta a régi szervezetek feloszlatását vagy beolvasztását, hiszen ezek egymással nyíltan ellenségeskedve valóban veszélyeztették a nemzet egységét. Az ifjúsági mozgalmak kérdésében elég csak azokra a véres összetűzésekre utalni, amelyek napirenden voltak Németországban 1933 előtt. A Hitler-Jugend mozgalom vértanújaként tiszteli a 16 •esztendős Herbert Norkus-t, akinek fejére vérdíjat tűztek ki a kommunista ifjúsági szervezetek, s akit 1932. jan. 24-én Berlin egyik külvárosában lelőttek, majd összeszurkáltak és fejét széttaposták. Ilyen ellentétek között valóban kemény kézzel kellett egységet teremteni. De ki meri állítani pl. a magyar ifjúsági szervezetekről, hogy nem tudnak egy akarattal dolgozni a nemzet közös céljaiért? * 5. A nemzeti egységnek mindenkire kötelező munkálásában a nevelökre elsősorban a kővetkező feladatok várnak: a) Az egység tényezői közül az értékes nemzeti hagyományok folytonosságának biztosítása, előkészítés a nemzeti hivatás vállalására, azonkívül az egységes honvédelmi nevelés és testnevelés megvalósítása. b) Az erkölcsi nevelés terén az engedelmességen alapuló nemzetszolgálat, a felelősségérzet, hivatástudat és az igazi szeretet fejlesztése. c) A nevelés szervezetében a jelenlegi tényezők szorosabb összefogása a kisegítés elve alapján. Az iskolai oktatás a mult szellemi értékeit adja tovább. Érdekes rámutatni itt arra, hogy míg a régebbi törvényeink a középiskolák feladatául csak egyszerűen az »általános műveltséghez való juttatást« jelölik meg, addig a legújabb (1934-es) törvény hozzáteszi, hogy ez a műveltség »magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő« legyen. Ezért hangsúlyozottabban a tanítás középpontjába állítja a nemzeti tárgyakat (magyar, történelem, föld- és néprajz), ezeknek anyagát megfelelően bővíti. — A magyar műveltség azonban ma még elég messze van attól, hqgy az egész nemzet száméira valóban közös műveltség legyen. »Kultúránk két, egymással alig összefüggő külön világra szakad. Egyfelől az idegentől kölcsönzött, fordított, onnan gyarapodó magas kultúra, másfelől a hagyományban gyökerező mély kultúra. Egyik a másikról nem igen akar tudni. Ámde igazi élet csak a kettő egyesüléséből terem ... Előbb a magas kultúra hordozói kell, hogy magukévá tegyék a népkultúrát, s azt maguk személyében harmonikusan feldolgozzák. Csak úgy lehet termékeny az idegenből kölcsönzött magas kultúra, ha gyökeret tud verni a népkultúrában.« (Kodály Z.) Kétségtelen, hogy a legutóbbi évek sok biztató jelenséget mutatnak: egyrészt a népi műveltség utáni érdeklődés növekszik (az ifjúság körében is regősmozgalom, táj- és népkutató munka), új irodalmi népiességről beszélhetünk, másrészt a falusi népfőiskolák is öntudatos nemzeti műveltségre nevelnek, a tehetségkutatás kifejezetten célozza a falu értékes fiainak a müveit magyar