Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939
19 Lnnek az elektronnak olyan nagy a sebessége, hogy tovaszáguldozása közben ujabb ionokat termel. A Föld felszinén levő levegő azért ionizálódik, mert a talajban mindig vannak rádióaktiv anyagok, amelyek sugarakat bocsátanak ki. Kirsch mérései szerint a talaj minőségének megfelelően változik a rádióaktiv tartalom. Átlag a talaj minden grammjában 2 3.10— 1 2 gr rádium van. (10— 1 2 = biïïïô-) Érdekes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy Rutherford mérései szerint, ha 1 gr rádium óránként 100 kalória meleget fejleszt (a pontosabb mérések szerint 137 kalóriát ad), akkor a Föld egész anyagának minden grammjában 4 • 6.10 1 1 gr rádiumnak kellene jelen lenni, hogy pótolni tudja a/.t a meleget, ami vezetés utján a Föld belsejéből kifelé igyekszik, és elvész. Ilyen rádium-tartalom mellett tehát a Föld nem tudna tovább hűlni. Mivel a fentebbi adatok szerint a Föld felszíni rétegeiben 50—100-szor több rádium van, mint a hő-egyensúlyhoz szükséges, azért Tel kell tételeznünk, hogy befelé a Föld belseje felé már kisebb a rádiumtartalom, mert különben a Föld állandóan melegednék. Itt említjük meg azt is, hogy a tengervízben már kb 1000s/.er kisebb a rádium tartalom, mint a szárazföld rétegeiben. A föld felszínéről felfelé igyekvő rádióaktiv sugarak ionizálják a levegőt. Az ionizáció erősségén (I) azt a számot értjük, amely megmutatja, hogy 1 cm 3 levegőben hány .ionpár keletkezik 1 másodperc alatt. Hess adatai szerint az 1 értéke eruptiv közegből álló talaj felett: 1 m magasságban 5 10 „ „ 3.7 50 „ „ 2.6 100 „ „ 1.8 300 „ „ 0.6 A 300 m magasságban már csak a '( sugarak hatása érvényesül, é.s 500 m-en felül gyakorlatilag zérus a talajból kiinduló sugárzás ionizáló hatása. Nem kell azonban ebből arra gondolnunk, hogy nagyobb maga sságbar már nem okozhat rádióaktiv sugárzás ionizációt. Amikor a rádium atomból kiszabad az * részecske, uj atom keletkezik, amelyik már az emanació nevű gáz atomja. Az emanació a legnehezebb gáz, amit ismerünk, 111-szer olyan nehéz, mint a hidrogén. Nagy sűrűsége miatt főleg a kőzetek üregeiben, barlangjaiban gyül össze, és a Föld felszinén helyezkedik el. Azonban függőleges levegőáramok nagy magasságra is felvihetik, s mivel rádióaktiv sugarakat bocsát ki magából, ionizálni tudja a levegőt. Felfelé persze mindig kevesebb van belőle. Ha a talajmenti értékét 100"/o-nak vesszük, akkor Priebsch számításai szerint, amelyet a kísérletek is elég jól igazolnak, felfelé a következő arányban csökken az emanació: 1 m magasságban már csak 95 o/o az emanáció 10 „ „ „ „ 87 o/o „ 100 „ „ „ „ 69 o/o „
