Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1939

13 Föld légkörén, amelyeknek hullámhosszúsága 2860 Á és 53,000 X közé esik. (Az Ä a cm százmilliomod része.) Szerencse, hogy a szemünknek »véletlenül« olyan a berendezése, hogy azokat a sugarakat tudja meglátni, amelyeknek hullámhossza 4000 À és 7500 À közé esik. Ha a szemünk berendezkedése »véletlenül« úgy alakult volna ki, hogy csak az 1000 Ä és 2000 Ä közé eső sugarakat tudná meglátni, akkor hiába sütne a Nap teljes ragyogásában fenn az égen, számunkra mégis teljes lenne a sötétség. Nagyon hálásak lehetünk tehát a szemünket kialakító »véletlennek«, amely ép ezért a gondolkozó ember számára nem is maradhat egyszerűen a vak véletlen, hanem az ember sorsával törődő felsőbb hatalmat ismerjük meg Benne. Ha azonban a fény számára akadály is sokszor a levegő, a súlyos anyagok keresztül jöhetnek rajta. Hiszen a meteoritek földre hullásakor a világűr távoli vándoraiból érkezik hozzánk valami. A tudományos kutatás azonban azt mutatja, hogy itt is különbséget kell tennünk. A több kg-os, vagy több mázsa súlyú meteoritek leesnek a Földre, az 1 grammnál is kisebb hulló csillagok azonban elakadnak s elporladnak a légkörben, pedig ezek is 40—50 km-es másodpercenkinti óriási sebességgel érkeznek a Föld légköréhez. Hogy a repülő test nagyságának milyen nagy szerepe van az akadályok legyőzésében, azt a puska- és ágyúgolyók viselkedése is igazolja. Az amerikai hajóágyukkal végzett kísérletek azt mutatták, hogy a 20 cm átmérőjű lövedék, amelyik 900 m másodpercenkinti sebességgel repiiit ki az ágyú csövéből, 89 cm vastag páncéllemezt tudott átütni; a 40 cm átmérőjű lövedék pedig, bár kezdősebessége csak 780 m volt inásodpercenkint, még a 150 cm vastag páncéllemezt is átütötte. Hasonló tapasztalatokat szereztek a levegő ellenállásáról is. A 10 gr súlyú puskagolyó, amely 900 m másodpercenkinti sebességgel hagyta el a fegyvert, 2000 m távolságban már csak 153 m másodpercenkinti sebességgel repült a levegő ellenállása miatt. Ezzel szemben a könnyű tábori ágyú 15.6 kg súlyú lövedéke, amely 370 m másodpercenkinti sebességgel kezdte útját, 2000 m távolságban még 294 m másodpercenkinti sebességgel haladt. Minél kisebb tehát a repülő test, annál nagyobb sebességre van szüksége, hogy le tudja győzni a levegő ellenállását, és így át tudja szelni a Föld légkörét. lia a világűrből elektromos töltést kapunk, ez csak apró, atoinnagyságú elektromos részecskék formájában érkezhetik hozzánk. Esetleg az elektromosság atomja, az elektron, vagy pozitív, negativ töltéssel biró atomok, az ionok szállítják felénk az elektromosságot. Az első jelenség, amelynél ilyen kívülről jövő elektromos részecskék áradatával kellett számolnunk, az északi fény tüneménye volt. Az északi fény az északi vidékek estéinek szép tüneménye. Ritkábban alacsonyabb szélességi fokon is előfordul, az utóbbi években nálunk is többször meg lehetett figyelni. Ha leírjuk pl. a Magyarors/ágon 1940. inárc. 24-én este 7 és 8 óra közt megfigyelt jelenségeket, mindjárt képet kapunk az északi fény gyakoribb formáiról. Először észak felé ködszerűen gyenge kékes-fehér fény je-