Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

'13 és a szigorlatok praesese között keletkezhető egyetértés gátolása végett is czélszerű rendelkezések lesznek szükségesek; mert hiszen a praesesnek is, ha még ollyan függetlenül állana is a tanárok fö­lött, lehetnek a szigorlandók iránt ollyféle viszonyai, mellyeknél fogva némellykor talán gyanúsíttathatnék. Alolirt alárendelt hely­zetében mindekkoráig jobban megtanulta a praesesi széket tisz­telni. mintsem hogy arra vonatkozólag az emiitett tervezet kiegé­szítését javaslatával megkésérteni merészkednék, annál is inkább, mivel a kormány bölcsességében bízván reményli, hogy a szigor­latok tartása iránt a többi egyetemekben behozott vagy behozandó eljárással összhangzólag fog rendelkezni a nélkül, hogy az illető tanári testületeknek annyira szükséges tekintélyét csökkenteni kí­vánná. És ebben áll alolirtnak a második kérdésre adott felelete, 3) A harmadik kérdésre nézve», mivel a bölcsészeti kar elejbe véleményadás végett terjesztett tervezet első pontjában az is fog­laltatik. hogy a tanárok által kidolgozandó tantételek ollyanok legyenek »mellyekre minden szigorlandó, ha különben az illető szaktanban kapható jobb munkákat olvasta, megfelelhet«, kérdi alolirt, nem volna e czélszerű nyiltan kimondani: bocsáttathatnak e az ifjak szigorú vizsgálatra azonnal, mihelyt iskolai pályájukat bevégezték? vagy talán csak bizonyos határidő lefolyta után, hogy az alatt az iskolában hallottakon kívül még más munkákat is ol­vashassanak. Végre, mivel minden tudományban, de legfőkép a mathemati­kai munkálatokkal összekapcsoltakban némelly kérdések megfej­tései sokkal hosszabbak, mintsem egy szigorlandó legalább is há­rom kérdést kellően megfejthetne, alolirt czélszerübbnek tartja a szigorlatok megtartását a kérdések számától teljesen függetlenné tenni, és inkább azt határozni meg, tartson e ez után is minden egyes tanulmányból a szigorlat félóráig vagy tovább? Pesten Martzius hó 2-dik napján 1850-ben. Jedlik Ányos sk.« Ennek a bátorhangú, a felsőbbségnek és a kartársaknak te­kintélyét egyaránt tisztelő ellenjavaslatnak nem csekély része lehe­tett abban, hogy a rigorózumok szabályozásából elmaradtak a ta­nári tekintélyt sértő pontok. Hogy a politikai zavarok idejében Jedlik méltán kívánta több kartársával egyetemben quaestionarium-nak, tételtárnak a kidolgo­zását és tételeknek a húzását, azt beszédes adatok bizonyítják. 1848 tavaszán ugyanis az Eötvös József minisztertől hirdetett tan­szabadságnak téves értelmezése, a nyilvános vizsgák kötelezett­ségének feloldása folytán az ifjúság még a rendes előadásokról is kezdett elmaradozni, de látva, hogy bizonyítványra, oklevélre szük­sége van, tömegesen jelentkezett a rigorosumokra és magánvizs­gákra annál is inkább, mert megszűntek a vizsgadíjak. Készület­lenségükkel a vizsgadíjakat nem kockáztatták. Vizsgákra oly tö­megesen jelentkeztek, hogy némely napon »minden valószínűség és iizikai lehetőség ellenére« húszan is szigorlatoztak. 1) Jedlik pl. 1848. ápr. 13-án 14, 17-én 17, 19-én 19 szigorlaton volt kérdező 1 ) Szentpétery i. m. 376.. 38G old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom