Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

14 tanár. A vizsgadíj eltörlése, ápr. 6-a óta június végéig 117 mérnökhallgató próbálkozott szigorlatozni, nagy részük több tárgyból. Jedlik többet el is marasztalt, de megismételték néha már két nap elteltével is. 1846/7 teljes folyamán 72 mérnökjelölt szigorlatozott; közülük 28 szerepel 47/8-ban, jórészt mint ismétlő. Ilyen körülmények között már Eötvös eltörölte további intézkedésig a szigorlatokat. 1850. febr. 9-én Geringer arról értesítette az egyetemi tanácsot, hogy az egyetem megkapja az engedélyt <rigorózumok és promóciók, doktorrá avatások tartására, de olyan szigorlandóknak, akik »a rebellis kormányzat utolsó szakaszában« az előírások és feltételek teljesítése nélkül tettek szigorlatot, ezt meg kell ismételniök. Jedlik feljegyzéseiben 1853. márc. 8-áig, amikor utoljára szigorlatoztatott mérnökjelölteket, csak 14-en szerepelnek, mint akik 1848-as szigorlatukat ismételték meg. Geringer rendelete, úgy látszik, nem volt egészen határozott; Jedliknek egy lapján pl. az olvasható.^ hogy »a legfelsőbb rendelet« szerint a másodéves hallgatóknak 1848-ban letett szigorlatait érvényesnek kell tekinteni, míg az elsőévesek vizsgálatukat megismételni tartoznak. Ezekkel a szigorlatokkal kapcsolatban a vizsgáztató bizottság tagjai azt kérvényezték, hogy mindazokat, akik ingyenesen szigorlatoztak, de oklevelüket még nem váltották ki, a taxák lefizetésére kötelezzék, és hogy a díjakat a régi szabály szerint maguk közt feloszthassák. Szó volt már az 1. részben arról, hogy Jedliket mint tanárt, 507 p. frt 54 kr, mint dékánt 662 p. frt 54 1er. károsodás érte, ami csaknem felért évi fizetésével, 1300 p. frt-tal. A díjakat eltörlő rendeletet a kérvényezőknek természetesen írásban kellett volna felmutatniok; ámde Jedlik »tudomása szerint Eötvös csak »üzenet által utasította a bölcsészeti Igazgatót a taxák megszüntetésére, kit egyszersmind annak pótlásáról is tudósított«. E miatt Jedlik azt ajánlotta, hogy ki kell keresni »a közlöny valamellyik számában a Budgetet, mellyben a Rigorosumi taxák pótlására a miniszter körülbelül 12 ezer forintot kér«. A kérvény tervezetében Jedlik azt is »szükségesnek« tartotta megemlíteni, »hogy a taxák megszüntetésével az is igértetett, hogy az évi fizetések olly mennyiségre fognak emeltetni, mellyel a megszűnő taxák hiánya kiegvenlíttessék«. Bármennyire szükséges minden jogos illetmény nemcsak a megélhetéshezj hanem a tudomány műveléséhez is, az eltörölt taxák megígért pótlása mégsem történt meg; Jedlik jegyzőkönyvében legalább nincsen nyoma sem. A tanárok évi fizetése körül azonban állott be változás, amiről így értesít Jedliknek egyik írása : »Az ... egyetem rendes tanárainak fizetését szabályzó császári rendelet (Landesgesetz und Regierungsblatt für Ungarn, 19. März 1851, XXX. Stück, Nro 93, Seite 349) 3-dik §-a szerint a jogi, orvosi és bölcsészeti karokhoz tartozó rendes világi tanárok évi fizetése 1300, 10 és 20 évi szolgálat után pedig 1600, és illetőleg 1900 pengő forintban állapíttatott meg; a hittani kar rendes tanárai, valamint a többi karoknál létező papi állású rendes tanárok évi fizetése ellenben csak 1200 pengő forintra, 10 és 20 évi szolgálat után pedig 1300, és illetőleg 1400 pongő forintra határoztatott.«