Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•9 indulásban nem csekély rész illeti Jedliket, aki felismerve tanít\ anyának ügyességét, épen a képességeinek megfelelő tételt választott a számára, hogy az első sikereken felbuzdulva lelkesedéssel művelje magát továbbra is a természettanban. Volta-féle kísérletek fokozott érzékenységű villammutatóval. Volta Sándor elektroszkópja vezetett 1795-ben először abba a sejtelmes világba, amely két összeértetett anyag határán húzódik. Volta mutatta ki, hogy a levegőben egymással összeértetett két különböző fém között mindig meghatározott elektromos potenciál-különbség támad. Como szülötte pusztán a fémes érintkezésnek tulajdonította ezt a potenciál-ugrást, amely független egyéb villamos töltésektől. Számos mérés alapján ú.n. feszültségi sorozatba állította a vezetőket és megállapította a sorozatok törvényeit. \ oltanak a jelenségre vonatkozó felfogása és törvényei évtizedekre nyúló vitákat indítottak meg. Az egyre nagyobb pontos*sággal végzett mérések a sorozat-törvényben tártak fel rendellenességeket; a mellékkörülményeknek egyre gondosabb figyelembevételével pedig kiderült, hogy a potenciál-különbség keltésében jóval jelentékenyebb a szerepe a fémek és a környező gázak egymásrahatásának, mint a puszta érintkezésnek. Ezeket az alapkísérleteket Jedlik az »Ordo experimentorum... 1829« c. kézirat 255. pontja szerint már a győri bencés líceumban is bemutatta. Kísérleteiben a Cavallo-féle, 1793-ban kigondolt elektroszkópot használta. Ennek két könnyű ingája üvegedénybe volt zárva, mely a belső felületén két földelt ónlemezkét tartott, egyrészt, hogy a kilengést növelje, másrészt, hogy az esetlegesen túlságos nagy töltést az ingákról levezesse. Hogy az elektroszkóp kisfeszültségű töltést is kimutathasson, illetőleg hogy a feszültséget megsokszorozza, Cavallo és később Volta is, kis lemezes sűrítőt szerelt reá: A vékony szigetelő réteggel szétválasztott sürítőlemezek egyikéhez értetve a vizsgálat alá vetett kis feszültséget, a másik lemezt pedig ugyanekkor földelve, majd megszüntetve a földelést és leemelve a felső lemezt, az elcktnv szkópon maradt töltés feszültsége annyiszor lesz nagyobb, ahányszor a reá szerelt lemez kapacitása kisebb, mint a sűrítős készüléké. Ilyen sürítőtánvérkákkal felszerelt, de módosított szerkezetű feszültség-sokszorozó szerepel a »Pretia rerum...« című Jedlikféle győri számadásban mint »Multiplicator Cavallonianus cum discis.« Jedlik állította össze a Kugler-. Limbeck-, Landler-cégektől és egy üvegestől összesen 7 p. frt 18 kr-ért vett anyagokból. Az elektroszkóp süritőlemezeinek szigetelő bevonata sok zavart. hibás megállapítást szokott okozni. A zavarok elkerülésére Jedlik kigondolt egy eljárást, mclvet latinul »Regulae circa manipulationem multiplicatoris electrici« cím alatt irt le egy füzetkében, mégpedig 1847 folyamán, mert ugvanitt ismerteti a 12, illetőleg 24 Grove-féle, de már papírcellákat tartalmazó elemmel elért » meglepő eredményeket«. (L. II. rész. 10. old.) »Az elektromos