Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936
147 mini nem kétlem, hogy rövid idő múlva leend, itten Bécsben az elecl. világítással kertekben és teremekben nagyon jövedelmes válalatot lehet kezdeni.« Mivel Csapónak második bécsi levele, melyre később hivatkozott. nincsen meg, nem lehet tudni, megküldötte-e Jedliknek a Pekarek-féle regulator leírását. Mivel ez a regulátor széthúzza a szeneket, és csak egyszerű világításra használható, valószínű, hogy hasonló az Archereau-féléhez. Ilyen regulátornak a rajza, amilyent C sapó szerint Hamar Leó is jónak tartott, valóban van is Jedlik iratai között, de Jedlik nem ezt a megoldást választotta. Hamarosan felismerte a szabályzónak elvi hibáját, sőt a kétféle erő eredőjének állandósítására is érdekes gondolatot vetett fel: »... a tekercs ereje az által nagyobbodnék, hogy a vas henger abba mélyebben lesülyed ... \ onalonkinti sülyedéseire kellene kikutatni a vonzó erő növekedését sulyokban, mi ha ismeretes lenne, lehetne a vas henger alá pakíong vagy egyéb anyagból készült kúpot erősíteni, mell} higanybai bemerülése által a tekercs növekedő erejét folytonosan egyensúlyozná.« 1855. máj. 29-én Csapó azt írta Párizsból, hogy James Richárd ipari ügynök révén találkozni fog »azokkal, kik a Tuileriák építésénél világítottak, mint azokkal kik a hypodromban mutatták az elektromos fényt«. — Jún. 10-i levelében arról értesítette Jedliket, hog\ C Oeuil optikusnál akar tudakozódni »azon regulatorok iránt, miket az itteni építésekhez ő készített. IIa jó regulatort találok, azt vagy megveszem, ha jut reá pénzem, vagy legalább lefoglalom számunkra, vagy több értekezések után készítetek egyet Dubcsk által, ha lehet ugv, hogy azt mindenféle nagyságú battériához könnyen lehe sen alkalmazni«. — Jún. 29-én ezt jelentette Jedliknek: »Egyszerű regulator, olyan milyent Dubosk i30 —140 frc. készíthetni ajánlkozott, nincsen készen, de 10 nap múlva leend s ezt azután vagy megveszem vagy lerajzolom.« Azonban Csapó 1855. júl. 12-én elhagyta Párizst, és november elejéig Pesten tartózkodott. Lehet, hogy a megrendelt regulátor még a kellő időben elkészült, de nem vette meg, mert később is azt írta Párizsból, hogy regulátora még nincs. Csapó élőszóval bizonyára részletesen beszámolt Jedliknek a látottakról, főként pedig Duboscq regulátoráról. Jedlik a drága óraműves szabályzó helyett olcsóbb és simább járású szerkezetre törekedett; ilyent már akkor állított össze, amikor Csapó Pesten tartózkodott. Erre a próbaregulátorra vonatkozóan ad némi felvilágosítást az a levél, melyet Csapó 1855. dec. 4-én irt, tehát hamarosan azután, hogy Párizsba visszatért: »Mindenek fölött főtisztelendő Ur regulatora érdekel, mert ha jó regulatorunk lészen vagy csak leg alább jobb s olcsóbb az itteni drága regulatoroknál, azonnal mihelyest battériáink készen lesznek valami válalat után fognék járhatni, mi különben regulator nélkül mindég nehéz leend... Tegnap valami Pulvermacher nevezetű Bétsi zsidót látogattam meg. (— A derék köré csatolható és gyógyító erejéről híressé vált galvánlác feltalálóját. —) Itt hallottam, hogy valami Hartmann nevezetűnek Helvetiából az iparmükiállitásnál egy clect. fény regulatora volt, mely alkohol felbontás által működik olv lu*