Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936
142 tana, mint előbb, a megfigyelő szemének ideghártyáját erő »fénybenyomások« összege tehát most is ugyanakkora. A jelen esetben clyan pillával érhetjük el a két mezőnek egyenlő megvilágítását, melyen a nyílás szélessége az egész kerületnek a huszad részét teszi. — Ha pedig egy ismeretlen erősségű fényforrás csak egytizenötödös korongon át világítja meg az ernyőt annyira, mint egy szál gyertya, akkor fényerőssége a gyertyának 15x15—, vagyis 225-szöröse. Egyetlen korongon is elhelyezhetjük a tizedes és a huszados nyílást, egyiket a középponthoz közelebb, másikat távolabb. Jedlik egy-egy korongra 11 nyílást tervezett. Fénymérője a tersezet szerint hosszúkás láda, melynek egyik kisebb zárólapját az áttetsző ernyő pótolja. A ládát hosszában két kamrára osztja egy válaszfal. A rajzon egyik kamrában helyezkedik el az egységnyi fényforrás: egy gyertya. A másik kamrát elrekeszti a korongalakú pilla. Csak ezen a pillán áthaladva juthat az ívlámpának, vagy a »körlégnek« : derűs égnek vagy a napnak fénye a kamra végén kifeszített ernyőhöz. Az ernyő egyik felét teljesen megvilágítja a gyertya, azonban mellette a másik mezőben csak félkörös sávot ír le a forgó pilla nyílásain átlépő fénynyaláb. Megfelelően méretezett pillanyilások esetében a tizenegy félkörös sáv közül valamelyiknek a megvilágítása egyenlő lesz a szomszédos mezőével, az a sáv tehát mintegy beleolvad ebbe a mezőbe, hacsak nincsen feltűnő különbség a kétféle fénynek a színében. A pillákról némi felvilágosítást ad a befejezetlen »Előjegyzet a fénymérő nyílásainak kiszámítására szolgáló táblára vonatkozólag« : »1. Első rovatban foglaltatnak a napfényi erősségnek bizonyos részét mutató számok, például V900, V910. V920,. . V1000. (—Vagyis 11 sor. —) 2. Mindegyik fénymérői korongon 11 kör fog a központ körül vonatni és mindegyik körszalag szélessége leend 1 cm. A központhoz leg közelebbi körszalag belső párkánya a központtól 5 cm-re,... a leg szélső körszalag külső párkányának sugara leend 16 cm. Egyik korongon a körszalagok szolgálandnak azon fény erősségének megmérésére, mely V100— V110 — ... — V?oo napfényerősséghez egyenlő, (— a második V200 — V300, s. í. t., az utolsó V900 V1000; ilyen beosztás mellett 9 korong volna szükséges. —) Fia egyegy korongra Vioo-tól Vsoo-ig, Vsoo-tól 1/900,-ig s. a. t. lehetne alkalmazni, akkor Y5300 f°kig 12 korong fogna szükségeltetni. Azonban az összehasonlításra használandó gyertya távolításával lehetne közel 'V200.000 erősségű fényt is megmérni. Az egyes körszalagok a korong párkányától a középpont felé folytonosan gyöngébb fényűek leendnek. 3. Második rovatban a körszalagok külső párkányának sugara leend feljegyezve. — 4. Harmadik rovatban foglaltatnak azon viszonyszámok, melyek a minden körszalagon metszendő nyílás szélességét jelentik az egész körszalag külső párkányához mérve. Ezek megnyeretnek, ha a napfény erősségét az első rovat alatt jelentő illető számból a négyzetös gyök kivonatik. — 5. Negyedik