Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

143 rovatban foglaltatik az illető kőrszalagon metszendő nyílás szélességét jelentő szám. Ez megnyeretik, ha . .. az illető körszalag külső párkány köre az előbbi rovatban foglalt illető viszonyszám által elosztatik.« A pillán metszett egyetlen nyíláson átmenő fénynyalábtól leírt félkörös sáv megvilágítása nem lesz nyugodt. A pilla ugyanis hosszabb ideig takarja a fényt és csak rövid ideig engedi át. Szemünk pedig a megvilágítás erősségében beálló lüktetéseket észreveszi, ha nem egyenletes ütemben és másodpercenkint hatvannál kevesebbszer követik egymást. Célszerű tehát egyetlen nyilás hely etl a kör kerületén részarányosán több nyílást szétosztani úgy, hogy ezeknek szélessége együttesen az egyetlen nyilás szélességét adja. Jedlik befejezetlen Előjegyzetében a korong sebességéről nem szól, a nyílásnak szétosztására azonban gondol; írásának utolsókét pontja legalább is erre enged következtetni: »6. Ezen rovatban feljegyezvék azon vonalak száma, mellyek 1 hüvelyknek Viooo-nyi távolságában vonva a körszalagon metszendő nyilás szélességére esnének. — 7. Ezen rovatban följegyeztetnek az imént említett vonalok számai között előforduló különbségek.« Jedlik mestere volt az osztógépnek, nem valószínűtlen tehát, hogy 0.02(i mm-es és a pillán egyenletesen, meghatározott számban szétosztott résekkel akarta a megvilágítás egvenletességének a kérdését megoldani. További terveiről, a fény mérő tervének megvalósításáról hiányzanak a feljegyzések. De érdekes maga a gondolat is: közvetlenül a Napnak ragyogó fénvé\el összemérni az ember ívlámpájának az erejét! Az első elektromágneses ívfény-szabályzók. 1812-ben történt, hogy Davy az angol Royal Institution tagjait és vendégeit csodálatba ejtette azzal a vakítóan fényes ívvel, melyet bőkezű adakozásukból szerzett 2000 Volta-elemes telep gyújtott két faszénpálca között. Ez a Volta nevéről elnevezett ív csak üidománvos kísérletezések tárgya maradt mindaddig, inig gyakorlati alkalmazását Grove és Bunsen erős elemei az 1840-es évek elején lehetővé nem tették. A szabad levegőn gyorsan leégő faszénpálcákat kemény retortaszénből vágottakkal Foucault «serélte ki 1844-ben, és így sikerült a szeszélyes napfénvt ívfénnyel helvettesítenic optikai kísérleteiben; kézi szabályozású ívlámpája ugyanazon évben Párizs Concordia-terére is nappali fényt árasztott. Ismét több évtized telt el addig, amíg a nagy városok utcáit, tereit kifogástalanul működő ivlámpasorok fürösztötték ragyogó fény ükben. önműködő fvlámpaszabályozóknak, ú. n. regulatoroknak a szerkesztésében sok nehéz feladatot kellett a feltalálóknak megoldaniok. Jóminőségü, nem repedező, át nem izzó szenek állandó működésű telep áramkörében egyenletesen fogynak, a szenek folytonos összehúzását tehát ilyen körülmények között egyenletesen