Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936
136 A szén- és ólomelektródos akkumulátor összeállításának idején Jedlik »Gázelemek iránti tervek« címen a következő négy kísérlet elvégzését tűzte ki maga elé: »1.) Egyik lemez legyen ólom. t. i. a tagadó, a másik szén, a tevőleges. Az első külső léggel, a másik könennyel lévén érintkezésben bizonyos elhajlást f'og a delejtűben létre hozni. — 2.) Azután vonassék be az ólom lemez manganoxyddal és vizsgáltassák meg nagyobb e... az elhajlás. — 3.) Továbbá bocsáttassék a szénlemezhez köneny, a manganoxydos ólomlemez'iez közönséges lég.. . 4.) Ólom helyett a tagadó résznek lehetne szenet is venni a végett, hogy kitűnjék, mellyikkel van nagyobb hatása a manganoxydnak...« A kísérleti eredmények hiányoznak ugy an, de valószínű, hogy Jedlik ezek alapján indult el két szén- és ólomelektródos gáztelep megtervezésében. Az első gáztelep elektródjai ólomráesozatba foglalt szénlemezek. Ennek leírását »Gáz elemek terve« c. lapon adta meg évszám nélkül ugyan, de legkésőbben 1867 júniusában, mert ekkor forgó-elektródossá alakította át az elem tervét. Az első tervezet vázlata olyan szénlemezt mutat, melynek egyik lapját bevésett barázdák kis négyszögekre osztják; a barázdákat ólom tölti meg, öntött ólomkeret veszi körül az egész szénlemezt is. Egy másik rajzon két ólomrácsos szénlapot egyik sarkuknál fogva erős ólomtömb köt össze hídszerűen épen úgy r, mint .a mai ólomakkumulátoroknak két egynevű lemezét, sőt a hídszerű ólomtömbből épen olyan ólomrúd áll ki, mint a mai akkumulátorokból azzal a különbséggel, hogy a gázelemnek ez a kivezetése nem tömör rúd, hanem cső. »Az ólomrácsos szénpárok ólomcsövei szolgálandnak egyrészt a gázok bevezetésére, másrészt a -4- és — részek kellő összefoglalására.« Egy harmadik vázlat a két szénlemez rácsozatának és összekötő hídjának öntő modeíláját mutatja. A szenet nagy lyukacsossága miatt alkalmazta Jedlik a gázelemben mint elektródot, az ólomrácsozattal pedig a szénlemez vezetőképességét akarta fokozni; a szénlemezeknek belső, egymás felé fordított lapján nincs ólomrács. »Ha három ilyféle párlap kellően összefoglalva egy üvegpohárba tétetik, mely hígított kénsavval anynyira megtelve van, hogy T benne a szénlapok elbukjanak, akkor a középső kétlap közötti üreg az egyik, a két szélső párlapok ürege pedig a másik gáz felfogására szolsál, ha az a légtartókból bele ny omatik és folytonosan telve tartatik.« Mindegyik szénpárt Schönbein-féle papir burkolja, hogy a gáz el ne szállhasson. Mivel a szénpárak külső ólomrácsozatos lapjait éri a papírcellán átszivárgó savas víz, itt fejlődnek a gázak is az elektrolízis folytán; ezeket a gázakat a belső gáztartalék csak lassan-lassan tudja lekötni, mert egyesülésük csak a szén lyukacsain át mehet végbe. — A szükséges gáz árammal is fejleszthető: »Ha a gázelemmeli kísérletből a tűnnék ki, hogy az elemnek működési ideje kisebb mint a polarizálására fordítandó idő, akkor határoztassék meg ezen két idő közti viszony. Legyen például a működés ideje 1, a polarizálásra szükséges idő pedig 4, akkor bizonyos számú elemekből összeállított gázüteg működésének foly-