Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

135 tengely megy át, a tengelyre mindegyik üveghengernek megfelelően két-két szénkorong van erősítve úgy, hogy egyik felük a hengerek savas vízébe merül. Mindegyik szénkorong fölé lapos üvegpohár borul, mely beleér a henger vízébe, tehát légmentesen zárja a szénkorongoknak a vízből kiálló felét. Az első üveghenger a maga két szénkorongjával és a lapos üvegpoharakkal gázelemet alkot, ha az egyik poharat hidrogén, a másikat oxigén tölti meg; ugyanígy alkot gázelemet a második üveghengerbe szerelt és lapos poharakkal borított szénkorongpár is. A szénkorongok az üvegcsöves tengely belsejében láncolatosan kapcsolódnak, a tengely egyik végére szerelt rézkorong adja a telep pozitív, másik a negatív sarkát. — A vastag kéntáblában három csővezeték helyezkedik el: az A-ból egyegy toldalékcső vezet fel az 1. és 3. pohár üregének legmagasabb részéig, ugyanúgy B-ből a 2. és 4. pohárba, míg a harmadik, C vezeték a feneketlen hengerek aljába torkollik. C vezetéken át a hengerekbe nyomatható savas víz; miután ez kellően elborította a lapos poharak alját, ezekből ki lehet szivattyúzni a levegőt az A illetőleg B csövön át, és ha már a poharak is megteltek vízzel, ugyanezen csöveken keresztül ömleszthető a poharakba hidrogén, illetőleg oxigén. Jedlik a forgó-clektródos telephez nem fűz magyarázatot, mindössze csak ennyit ír: »A szénkorong vízen kivüli része, mely a gázzal érintkezik, tesz 3.95 négyszöghüvelyket. A vizben létező része. mel\ működik, tesz 9.45 n. h.« A tesz szó elején álló t betűt Jedlik most is, mint legtöbbször, gót betűvel írta, amely lényegesen más. mint a szókezdő 1 betűi. Ebből azt lehet kikövetkeztetni, hogy ezek a méretek már kész forgó-gázelem korongjainak a méretei. Az »1865 6 évi számadásban kijavítások« c. elszámolás egy gázteleppel kapcsolatban »Szénlemezek csiszolásáért« 1865. aug. 15-én fizetett 8. o. é. frt 22 kr-ról tesz említést. Ezek a szokatlanul drágán csiszolt szénlemezek csakis a köralakban pontosan elkészített forgó szénelektródokat jelenthetik. A forgó-lemezes gázelem tehát valóban elkészült, sőt 1865-ben kijavításra szorult. Működéséről azonban nem maradtak adatok. — Egy másik forgó-elemről e fejezet végén lesz szó. Könnyen összeszerelhető, állóhelyzetü négyelemes gáztelcpnck a tervét »Egy készítendő gáztelep szénlemezckből« címen adta meg Jedlik 1866. okt. 20-án. A terv új gondolatot nem mutat: öt drb feneketlen üvegpohár van egy cinktálba öntött viasz- és gyantake\ erekbe ágyazva ; négynek a közepén két-két hosszúkás szénlemez áll, az ötödikben voltaméter gyanánt két platinalemez. A lemezeket egy-eg\ üvegcső födi; a platinalemezek csövének felső végét külön zár ja eg\ csap, mig négy-négy szénlemeznek a csöve közös vezetékcsőbe torkollik, amely szintén csappal zárható. Az üvegpoharakat megtöltve vízzel és a csövekből kiszivattyúzva a levegőt, a lemezeket is elborítja a víz. Végül négy szénlemez csövébe hidrogént, a másik négyébe oxigént bocsátva, a telep akár valami külső körbe, aká • a vele egybeépített voltaméterbe megszakítás nélkül .szolgáltathat áramot, csak a gyantalepénybe ágyazott vezetékvégeket kell megfelelően kapcsolni.