Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

123 voltak szánva, az ólomrácsos szénlapok pedig egy gázelem elektródjainak kiszemelve, (amiért részletesebben a gázelemekkel kapcsolatban lesz róluk szó.) Eléggé sajnálható tény, hogy egyes mellékkörülmények néha mennyire letérítették Jedliket arról az útról, melynek helyességét felismerte. Ugyan nincs kizárva, hogy tett kísérletet oxidbevonatos ólomrácsokkal, de feljegyzésének folytatása más irányú kutatásról szól, először is arról, hogy a negatív elekt> ródról könnyen elszabaduló hidrogént hogyan lehetne lekötni és a sarkítás céljára felhasználni: »4) Próbát tettem két darab ólomlemezzel, melyeknek működési felülete 1 négyzethüvelyk vala. Két Grove által az egyikre mangansuperoxyd rakodván, a másikon pedig köneny fejlődvén néhány másodpercz alatt ugy megpolarizáltattak, hogy az induetio készüléket 5 -8 mperczig élénk mozgásban tartották. — Ha az egyik ólom lemez megfoncsoroztatott és az a Grove lánezolat — sarkával foglaltatott össze, felületéről a köneny élénkebben fejlődött, önállókig pedig gyöngébb folyamot adott, mint előbb, és az inductiós készüléket csak felényi ideig tartotta mozgásban. — Ha a foncsorozott ólom lemez a Grove lánezolat - sarkával köttetett össze, a manganhyperoxyd nehezebben rakodott rá, mint előbb, és nem oly sötét színnel, és róla könnyen letörölhető vala. Tehát a puszta ólomlemezek (— foncsor nélküliek —) kénsavas manganoxyd oldalban legnagyobb hatásúak. Martius 5-dikén délután 6 órakor.« »5) Ha a Grove lánezolat — sarkával összekötendő ólomlemez mindegyik lapja szénlemezzel összeköttetik (— mindegyik lapját szénlemez födi —) a végett, hogy a szénlemezek a rajtuk kifejlődő köneny által tevőlegesen polarizáltassanak, a közöttük létező ólom pedig többnyire csak jóvezető gyanánt működjék, akkor a 4-dik szám alatti eredmény leg alább is kétakkorává lesz. Az 1 n. h. mangansuperoxydos ólomlemezke egyik oldala felől (— egyik oldala mellett álló —) két szén közé kötött ólomlemezkével megpolarizálva a villamdelejes mozdony kerekében 18—20 fordulatot hozott létre. A két szén közé szorított ólomlemez igen tiszta marad, mi ennyire soha sem lesz eszközölhető, lia az pusztán van a savas vízben. Ezen leginkább kielégítő eredményt Martius 5-dikén éjszaka fél egy órakor nyertem.« »Minthogy ilyfélc elemek szeneiből nagyon sok köneny fejlődik ki, czélszerünek látszik annak felfogása végett a szénlemezeket nagyobbakra csinálni a mangansuperoxyddal bevonandó ólomlemezeknél. Kivezetésül legjobbnak látszik a szénlemezre galvánképelési uton az ólmot lerakodtatni. Ha a mindegyik oldalról szénnel borított ólomlemez mellé nem csak egyik felől, hanem másik felől is ólomlemez helyeztetik, és a Grove-elem •-{- sarkával összekötve használtatik, akkor a hatás kétségen kivül még nagyobb leend.« Jedlik polárizációs cellája a fentiek szerint átmeneti típus az elektrolitikus cellák, vagy akár a gázelemek és az ólomakkumulátorok között. Anódja manganszuperoxiddal bevont ólomlemez, amelyen az áram hatására kémiai folyamatok mennek végbe; katódja ólomkivezetéssel ellátott szénlemez, amelyet a rajta gvüle-