Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

124 kezo hidrogén polároz, de kémiai átalakulás felületén nem történik. A cella folyadéka kénsavas manganoxid. A különböző mangansavas vegyületeket Jedlik behatóan tanulmányozta Graham és Müller kémiai kézikönyveiben; ilyen vegyületek előállításának módjairól számos rövid kivonatot készített. A manganhiperoxid különös elektromos viselkedésére Berzelius Lehrbuch der Chemie e. művében lett figyelmes, melyet Wöhler német fordításában olvasott. (4. kiad. 1836.) Ezekhez a tanulmányokhoz fűződnek tervei, amiket »Gondolatok« címen jegyzett fel: »A készítendő polarizálási elemekhez legjobb a manganoxyd kénsavas oldata, mert ez az igenleges sarkkal közlekedő ólomlapnál kifejlődő oxygent felveszi violaszinü mangansav képződésére, mi onnét is kitetszik, hogy ha kénsavas manganoxydul oldata ólomfeléleggel melegittetik, az pompás violaszinü Uebermangansäure oldatává változik, (lásd Graham B II. Abth. 2., lap 690.) Azonban ugv látszik, mintha az ólomlapon kifejlődő oxygen legelőször is az ólom felületén ólomhyperoxydot hozna létre, mely azután mangan felsav keletkezésére fordítandó élennyé bomlik fel. Az ólomszén elemnek polarizálása alatt valószínűleg csak hyperoxydplumbi készülhet, de ezen elemnek addig történendő saját működése által, mig t. i. az ólomfeléleg óloméleggé változik, éleggé lesz, mely azután a szabad kénsavval egyesülvén képezi azon fehér kénsavas óloméleget, mely a pohár fenekére szokott kis mennyiségben rakodni. Ennek képződése valószínűleg ugy volna gátolható, ha a működés megszűntével a folyadék azonnal kibocsáttatnék a poharakból. De akkor nem fogna-e az ólomelem még többet szenvedni a légköri érintkezés által? Attól nem lehet tartani, hogy polarizálás alatt a manganoxydul a tagadó sarkra mint fém fog lerakodni, mert a köneny által nem redukálható, (lásd Graham, lap 686.) Sőt ha fémformában a szénlemezen meg is jelenik, származási pillanatában a vizet azonnal felbontaná, s ez által manganoxydullá változnék, mely a szénlapban elnyelt hydrogenumot nem fogná magához vehetni, maga pedig az ólomlapra rakodott manganhyperoxydra nézve csak mint positiv test működik, habár gyöngébben, mint működnék a tiszta szén.« »Érdekes lészen egy elemet csupán manganoxydul oldatban polarizálni, és figyelni az időre, mennyivel később jelenik meg a hyperoxyd a -f- lemezen, mint a manganoxyd oldatában.« A polározáshoz szükséges idő valóban meghosszabbodott; nem kellett külön kísérletet végezni, e nélkül is sajnálattal tapasztalhatta Jedlik, hogy cellája hosszabb szünet után nehezen polározható. A »\ illaminditó elemek polarizálás által« c. íven felsorolt kísérletek folytatása közben mutatkozott pólárizáeiós elemének ez a gyöngéje: »A kísérletek bevégezte után a lemezeket a manganoxyd kénsavas oldatában hagytam 1 órakor éjjel, és másnr.p (6 Martius) 8 óra után (a különben vörös bőr szinü oldatot egészen szintelenitve találtam. A szén által elnyelve tartott köneny t. i. a manganoxydot legalább is manganoxydulummá változtatta. Az eklcép változtatott folyadéku polarizálási elemet 2 Grove-elem által töltöttem; ez által az inductios készülék mozgásba hozatott ugvan, de jóval gyengéb-