Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

94 velése végett csökkenthesse, másrészt hogy hengeres szén helyett a könnyebben készíthető lapokat használhassa, Jedlik három szén­lapból keresztalakban összeállított elektródot szerelt a cellába. »A súlypont elmélete szerint egy lapos szén működése egyenlő volna azon henger működéséhez, melynek átmérője egyenlő a lemez félszélességének 14 33 részéhez... A lemez szélessége 2.8 hüvelyk,... a henger átmérője 1.2 h. ..., ennek a horganytóíi távolsága 1.8 h.... Ha a czellába a szénlemezen kivül még egy másik lemez kereszt­irányban behelyeztetnék, akkor az egész működés jóval nagyobb leend,... de valószínűleg még sem lesz kétszer akkora, hanem a legjobb esetben csak közeledni fog a hengerszén működéséhez.« Az 1859. szept. 5-én végzett összehasonlító mérések nem adtak fele­letet erre a kérdésre, mert mint közben kiderült: »a két elemnek czellái nem voltak egyenlő átszivárgási tehetséggel ellátva«. Azo­nos cellákkal végzett mérésekről nem maradt feljegyzés. — A ke­resztezett szénlemezekhez alkalmas cellafödél öntőmintáját Nuss Antal készítette; az 1859. aug. 19-én kiállított számla 8 p. frt 42 kr-ról szól. »Az újszerű 4 elemes villany telepnek ára« c. lap felsorolja az alkotórészek árát, kivéve a platinázott szénlemezekét és a kéntáb­láét; ezek nélkül a telep ára 82 o. é. frt 26 kr, a teljes berendezés tehát meghaladta a 100 frt-ot. Ebbe az előállítási árba nincsen bele­számítva az a nagy költségeskedés, amely az előzetes próbálgatá­sokkal, modellák készítésével, módosításával járt. Jedlik az agyag­cellás telep elkészítésére 1858. nov. 5-étől 1852. dec. 1-éig összesen 1365 osztrák értékű forintot költött. A munkáknak túlnyomó részét Nuss Antal mechanikus végezte, kinek fia, ifj. Nuss Antal is sze­repel a számlákon 1861 májusától; egyik-másik munkát Nussék se­gédje, Potwocsek János készítette el önállóan. Összesen 209 munka­nap van Nuss számláin feltüntetve 2.63—2.70 o. é. írt napi bérrel. A legelső négyelemű agyagcellás telep feneketlen üveghenge­reit Jedlik még üvegbúrákból vágatta: »üveg bura és annak elvága­tása« még 1860. máre. 30-án is szerepel a Lajstromban. Az első telep sikeres próbája után a Losonc közelében fekvő Zlatnóról, Zahn üveggyárából hozatott edényeket. 1860. okt. 15-én, majd 1862. máj. 2-án összesen 32 feneketlen üveghenger érkezett (á 0.88 o. é. frt), továbbá 15 nagyobb fenekes üveghenger (á 2.10 frt), és 4 drb nagy Woulf-féle palack (á 4.20 frt.) Ez a tény arra vall, hogy Jedlik 8 felhajtó telepet akart össze­állítani, mégpedig azonos méretek szerint. Igaz, hogy 8 telephez nem 4 \\ oulf-palack kellene, hanem 16. De a palackok száma mégis összhangban áll Jedliknek egy vázlatával; ez a rajz 8 drb 4 elemes felhajtó telepet ábrázol, és arra vonatkozik, »miként köttethessenek össze több négyelemes telepek« úgy, hogy egy négy-négy telepből álló csoport egyszerre legyen salétromsavval (és kénsavval) tölt­hető, üríthető. Erre a célra pedig mindegyik csoporthoz elegendő két nagy palack, mert a rajzon 4—4 telep savbeeresztő csészéje és leeresztő csapja közös csőbe vezet. Arról, hogy .ez a telepcsoport valóban elkészült-e, nem maradt feljegyzés Jedlik iratai közt. Nus-

Next

/
Oldalképek
Tartalom