Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

22 konyhává átalakítani, hogy a tűzhelyen végzett kísérleteket a hall­gatók az előadóból is láthassák egészségük veszélyeztetése nélkül. A termek elég nagyok: a szertár kb. 14 m; a 12 m hosszú előadó­ban 13 kilencüléses pad. Jedlik előadásait az első évben 75 másod­éves bölcsész hallgatta. Bécs volt az a kultúrcentrum, amelynek szertáraiban és me­chanikus műhelyeiben a maguk fizikai valóságában tanuloiányoz­hatta azokat az eszközöket, amikről folyóirataiban csak olvasott. Szűkös anyagi viszonyai 1) most még nem engedték, hogy a termé­széttudománynak távolabbi metropolisaiba is ellátogasson, még ke­vésbé azt, hogy bennük hosszabb időt töltsön. 1834 augusztusában is csak rövidebb tanulmányutat tehetett Ausztriában és Salzburg­ban barátjával Mann Emiliánnal, aki őelőtte egy évvel került Győr­ből a pozsonyi akadémiára. Bécsen át St. Pöltenbe majd Melkbe utaztak; itt a bencés apátságnak gazdag ásványgyűjteményét tanulmányozták. Linzben egy szövőgyárnak bonyolult gépeit csodálták meg. Töredék uti nap­lója 2) szerint aug. 18-án Linz környékére rándultak ki és ezen a napon utaztak először vasúton: 3) »Nagy esőben egy kováccsal megláttuk és megpróbáltuk a vasutat.« Linzből ismét kocsin foly­tatták útjukat, melynek legtávolabbi állomása Salzburg. Ez a város nagyon megtetszett Jedliknek. Mannal együtt megtekintették a ne­vezetesebb épületeket, múzeumokat, gyárakat; túristáskodtak a környéken, melynek erdei, hegyei, vízesései »leírhatatlan benyomás­sal« voltak reájuk. A közeli kies Hellbrunn renaissance-kori kedves vízi »mesterségeinek«: táncoló bábjainak, csicsergő madarainak, ravaszul elrejtett szökő kútjainak a titkát Jedlik különös érdeklő­déssel kutatta. Ismeretséget kötött Enns troppaui fizikus tanárral, továbbá Mayer professzorral, »a kisded emberrel«, aki szívesen mutogatta fizikai szertárát. »A muzeum várakozásunkat felül multa; egy hydraulicus gépezet, két nagy parabolicus tükör, egy theodolith különösen megérdemlik a figyelmet«, mondja a napló. Salzburgból a tavak mentén Ischlbe, majd Gmundenbe utaz­tak. Néhány sófőző telep berendezésének megtekintése után Krems­münsterbe értek, ahol a bencés apátságnak szívesen látott vendé­gei lettek. Itt nemcsak hogy alaposan szemügyre vehették a gaz­dag természettudományi és egyéb gyűjteményeket, hanem P. Ma­rián, a fizikai szertár őre a legújabban szerzett eszközökkel új kí­sérleteket is mutatott be, pl. a fényinterferencia köréből. »Nekünk érdekes volt ez a tárgy. Marian utóbb a többi műszereit is meg­mutogatta. Csodáltam, mennyire el vagyon látva a legújabb talál­mányokhoz megkívántató eszközökkel. Az apátur bőkezűsége s a tudományok eránt vonzó szeretete minden hejányt betölt... Azután J. leveléből Szabó Istvánnéhoz, öccsének Gábornak örzsi nevű leá­nyához. 1889. VIII. 10. 2) A napló évszámát (1834) J.-nek Ferner nevű ismerőséhez 1881. VIII. 8-án írt leveléből állapítottam meg. 3) Anglia után Ausztria épített először vaspályát; az említett vasút ló­üzemű volt, amely Linz és Budweis között 1828-tól 1836-ig épült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom