Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

21 Kilenc év a pozsonyi királyi akadémián. A pozsonyi tankerületi főigazgatóság élére 1831 febr. 21-én Adamkovits Mihály esztergomi kanonok került. Benne megértő lélekre és a helytartó-tanács előtt hathatós pártfogóra talált «Jedlik, akihez bizalommal intézhette szerény instancíáit. »A múzeum nemrég még méltán dicsekedhetett azzal, hogy a természettani kísérletezéshez szükséges eszközöknek birtokában van; most a legtöbb és hozzá a fizika mai fejlett állapotában épen a legfontosabb eszközöknek hiánya veszélyezteti a világosságot a magyarázatban, a munkakönnyítést a tanulásban.« így panaszkodik Jedlik tanárkodásának második évében Adamkovitshoz írt latin levelében. Mint szomorú tényt említi, hogy a teljesen rossz és javíthatatlan légszivattyúval nem tudta a kísérleteket bemutatni; a pünkösdi szünidőben kipróbálta Bécsben Huck Gergely

1) mechanikusnak a légszivattyúját, de nem találta kielégítőnek és egy hatásosabbról tárgyalt vele; erre és egy billentő karos üvegbúrára kér 220 forintot. A bécsi Plössl mechanikusnál pedig achromatikus messzelátóval felszerelt fényelhajlási készüléket tanulmányozott, erre is esedezik 100 forintért. A Pázmány-egyetemnek Budára költözésével (1777) Nagyszombatban árván, hiányos természettani szertárral maradt vissza az akadémia, amely 1784-ben Pozsonyba került. Szertára lassankint fejlődött, rendeződött. Jedlik 1832-ben állította össze a leltárt;

2) eszerint az állomány a következő: Mechanikai 26 drb. — Hidrosztatikai 12. — Aerosztatikai 55. — Hőtani 12. — Fénytani 29. — Mágncsségtani 10. — Elektromosságtani 62. — Kémiai 28 drb és 138 preparátum. — Vegyes 24 drb. — összesen tehát 258 eszközből állott a szertár, amelyet az akadémiával egy épületbe helyezett gimnázium is használhatott. Nemcsak modern szerekben volt hiány! A kémiai kísérletezéshez nem volt ú. n. kémiai konyha (»culina ehemica«), »amelynek egy jól berendezett muséum phvsicumból nem szabad hiányoznia«. Csak körülményes úton-módon lehetett a szertárból átvinni a szereket az előadó terembe. Az előadóban pedig úgy voltak leerősítve a padok, hogy a hallgatók jobbkéz felől kapták a fényt, a táblára írottakat pedig nem jól láthatták, mert két oldalán egy-egy ablak volt A szerek épsége, a tanítás eredményessége érdekében 1831 szept. 18-i levelében azt kéri Jedlik a főigazgatótól, hogy az épület javításával kapcsolatban engedélyezze a múzeumi és az előadó teremnek a felcserélését. így a velük kapcsolatos két szobának egyikét, amely eddig semmire sem volt használható, úgy lehetne kémiai x) Ugyancsak Bécsben volt W. J. Hauck nevű mehanikus is. 2) Schönvitzky: A pozs. k. k. főgimn. tört. Pozsony, 1896. — 415—20. old.