Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

35 Amint a vonat a lejtőhöz ér, az armatúra gyorsul, a vonat lendülete most mint dinamót hajthatja a motort, mechanikai energiája árán villamos energiát termelhet. De mivel az armatúrában indukált áram ellenkező irányban járná át a mágnestekercset, azért az armatúrát a vezetékről le kell kapcsolni és egy ellenálláson át zárni. A vezeték áramával gerjesztett mágnesmező a forgó armatúrában erős fékező áramot indukál, de ez a hálózatba nem juthat, csak az ellenállást melegíti. Ha a mozdonyvezető egy másik áramforrásról megfelelően gerjeszti a mágnesmezőt és az armatúrát a hálózatra kapcsolja, akkor energiavisszatérítéssel fékezhet. Az egyenáramú gép tehát egyik esetben sem fékez önműködően és egyszerűen, mint a forgóáramú ; de egészen a megállásig tud fékezni, amire viszont a forgóáramú nem alkalmas. Temészetesen az egyenáramú mozdonyt is fel kell szerelni egyéb fékekkel. II. Az egyfázisú váltóáram területhódítása. Minthogy a forgó áramátalakítók hatásfoka a legjobb esetben is csak 94%, gazdaságosabbnak Ígérkeztek az egyszerű transzformátor alállomások; es mivel a kettős légvezeték feszültségét a keresztezések szigetelési nehézségei miatt 3000, illetőleg az újabb olasz vonalak 3700 V feszültségénél lényegesen magasabbra emelni nem igen lehet, azért a közepes forgalmú és hosszú távolságú vonalakat egyfázisú árammal villamosítják. A próbálgatások már 1904-ben megkezdődnek, de csak 1910—15 között épül az első egyfázisú nagyüzem a Pennsylvania-vasútnak New-York és Philadelphia közötti szakaszán. Távvezetékének 132000 V-os 25 H-es áramát 10—15 km-es közökben felállított alállomások transzformálták 11000 V-ra.

1) Az egyfázisú rendszer kifejlődött Európában is; Német- és Svédország, Sveijc, Ausztria, Norvégia 15000 V-tal és 16

2/3 periódussal villamosította vasutait. Példának felhozom az osztrákok elektromos üzemét. Ausztria

2) 1920-ban fogott a Salzburgtól Innsbruckon át a sveijci határon Bregenz-ig vezető 477 km hosszú vonal villamosításához. 1929-ben a munka legnagyobbrészt befejeződött; 1933-ban már 670 km hosszú nagyvasúti vonal volt villamosítva. Előkészületben van a Hegyeshalom—Bécs és a Bécs—Salzburg vonalnak (67 illetőleg 314 km) a villamosítása. (1934. végéig az Osztrák Államvasútnak 11 5°/o-a, a Német Államvasútnak pedig 4°/o-a [2070 vonalkilométer] alakult át villamos üzemre.) A Salzburg—Bregenz vonal energia szükségletét öt vízi erőtelep fedezi; a 116000 lóerős energiát a vasút közelében húzódó távvezeték szállítja. Ez a távvezeték csak a vasút céljá ra épült, 55000 V-os, 16

2/3 periódusú árama is csak egyfázisú. A vonal mentén átlag 40 km-es közökben 12 alállomás transzformálja le az 55000 V-ot 15000-re. ') .Organ.* 1935. 1. füzet. ') .Organ*. 1927.-22/23. f. 1935 1. f. és 9. f. 3*