Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

27 2. Kandó 3000 V os munkavezetéke új korszakot nyit Az olasz kormány 1897-ben nemzetgazdasági okokból felszólította az északolaszországi vasúttársaságokat, hogy vonalaikat vízi energiával villamosítsák. A leghosszabb és legnehezebb vonal a Como tó gyönyörű keleti partján húzódik Lecco-tól Colico ig, innen Chiavenna-ig, illetőleg Colico-tól Sondrio-ig a Bergamaszki Alpok és a Bernina Alpok között az Adda völgyében, melyet régebbi székvárosáról, Teglio-ról Valtellina-nak neveznek. A lecco—colicoi 39 km-es szakasz 50°/o-a kanyarulat, helyenkint 300 m-es görbületi sugárral; 30°/o-át alagutak szakítják meg.

1) Egy eltorzult Y-hoz hasonlít a vonal, melynek teljes hossza 106 km; több helyen 22°/oo-es emelkedésen kell a vonatnak futnia. A vonal szép, de a forgalom nem nagy. Ezt a forgalmat a gőzmozdonyok ha füstösen is, de olcsón és megbízhatóan tudták lebonyolítani De a megfelelő tapasztalatok hiányában az elektromos-vállalkozóra nézve nagy kockázatot jelentett a gőzüzemmel való verseny. A vasúttársaság bizottságot küldött neves külföldi vállalatokhoz, még Amerikába is, de a feladatra nem vállalkoztak. A bizottság végre — utolsó próbaképen — 1898 elején a Ganz-céggel tárgyalt, mégpedig sikeresen. Csak a 28 éves zseni fiatalos, akadályt nem ismerő munkakedve, csak a „sok csatában győzött" bölcs vezetőség higgadtsága oldhatta meg a nehéz kérdést, amelynek úgyszólván minden részlete új meg új nehézség elé állította a tervezőt. A megoldás kiválósága jobban kidomborodik, ha a Valtellir.avasutat összehasonlítjuk a Burgdorf—Thun között húzódó 40 km-es vasúttal, amelynek 25 km-es szakaszát a svejciek 1899-ben villamosították ;

2) (1934 ben egyfázisúvá alakították át). A „Valtellinának" 106 km-es hosszúsága miatt Kandó már az első pillanatban 3000 V-os „munkavezeték" mellett döntött. A sínpálya felett kifeszített munkavezetékről káros szikrázás nélkül egy áramszedő legfeljebb 300 A-es áramot adhat a mozdonynak, vagyis 900.000 W-ot, ami kb. 1200 LE-nek felel meg. Márpedig egy erős gyorsvonati mozdonynak 1500 LE-t legalább is ki kell fejteni. A thuni munkavezeték feszültségét 750 V ra tervezték, és az „Organ" szerint akkor már ez is nagyon magas volt. Colico és Sondrio között Morbegno-ban felállított vízmű termeli az elektromos energiát; a távvezetéknek 20.000 V-os háromfázisú áramát transzformátoros alállomások 4000 V-ra csökkentve adják át a munkavezetéknek. Ilyen alállomásokat átlag 12 km-es távolságokban kellett felállítani; a thuni vasút részére a négyszer kisebb munkafeszültség miatt már minden 3 km-es szakaszon kellett egy-egy transzformátorállomáson a 16.000 V-ot 750-re csökkenteni. (III. tábla 6. és 7. ábra.) ') Pazár István: .A vasút fejlődése.' Term. tud. Közlöny. 1905. 552—566. old. ') „Organ für die Fortschritte des Eisenbahnwesens", 1935. 22. old.