Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934
23 között fáziseltolódás lép fel, ez az új „kétfázisú" áram is meghajtja a rotort még keresztben állított tekercsekkel is. „Műfázissal" tudja a ventillátorok kommutátor nélküli rotorját meghajtani az egyfázisú áram. Müfázison alapszanak az „áramszámláló órák" is, amiket Bláthy Ottó szerkesztett először 1889-ben: az egyik tekercs sokmenetű, nagy ellenállású, tehát közvetlenül rákapcsolható a hálózatra, árama tehát csak a hálózat „volt"-jaival arányos; a másik tekercs kevésmenetü, vastagdrólú tekercs, amely a lámpákkal egysorban kapcsolódik a hálózatra, árama tehát a felhasznált áram „ampérjeivel" egyezik. Rótora aluminiumkorong, ú. n. Ferrajis-tárcsa, melynek forgása eszerint a voltok és ampérek szorzatától, a wattoktól függ; a rotort a benne indukált áramok révén egy acélmágnes fékezi, „terheli". Ezek a fogyásztásmérők kivívták annak a bizottságnak az elismerését, amely 1889-ben Frankfurtban ülésezett, hogy nagy területek energia-ellátásáról tanácskozzék. Galileo Ferraris, a technika és fizika világhírű tanára Torinóban, transzformátorokkal végzett kísérletei közben jutott a forgó mágnesmező gondolatára (1885). Kísérletei vezették a forgó mezős motornak tárcsa-, illetőleg hengeralakú rotorjára, de ipari célokra alkalmas motorok szerkesztésével csak később foglalkozott. Mótormodellünket nagyobb erő (kifejtésére tehetjük alkalmassá, ha először is a két, keresztben állított sztátor-tekercsbe kétfázisú áramot vezetünk egy kétfázisú generátorból, egyik fázist az egyikbe, másikat a másikba. Rotornak pedig nem egyszerű vashengert alkalmazunk, hanem ezt a vastestet két, egymásra merőlegesen álló tekercseléssel gömbölyítjük be ; mindegyik tekercselésnek két drótvégét egymással összekötjük, „rövidre zárjuk". A két rótor-tekercs közül abban indukál erősebb áramot az egyik sztátortekercs, amelyik vele lehetőleg párhuzamosan áll; viszont erre az „erősebb" rótor-tekercsre épen az a sztátor-tekercs fejti ki a legnagyobb nyomatékot, amelyik merőlegesen áll, mert a tekercsek mágnespólusai éppen merőlegesen helyezkednek el a tekercs síkjára. A vasmag jelentékenyen erősíti az áramtól gerjesztett mágnesmezőt; célszerű tehát a sztátor-tekercseket is vasmaggal ellátni: vaslemezből széles körgyűrűket vágunk ki, belső kerületükre „fogakat", illetőleg „hornyokat" metszünk, ezeket a hornyolt lemezeket „összecsomagoljuk", végül a hornyokba négy tekercselést ágyazunk be, kettőt-kettőt két, egymásra merőleges átmérő végei mentén. Az egyik átmérőhöz tartozó két tekercset az egyik fázisra kapcsoljuk, a másik tekercspárat a másik fázisra. Ezzel kész a kétfázisú, (fázisonkint) kétpólusú motor, amelynek erőkifejtése már eléggé egyenletes, tekintve, hogy a sztátor-tekercsek felváltva egyszer inkább indukálják a rotort, másszor inkább húzzák. Ilyen kétfázisú motort 1888-ban szerkesztett először Tesla Miklós Amerikában. 1) A horvátországi Smilja n született 1856-ban; Zágrábban tanult. ») Wilke i. m 359-361. old.
