Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

22 nespólusai nem járhatnak körben olyan gyorsan, mint ahogy a tekercs pólusai cserélgetik helyüket a tekercs két oldalán, a rótor forgása tehát aszinkron. Míg a mező pl. 100-szor megújul, a rótor csak 10—20 stb. fordulatot végez, mintegy visszacsúszik a mező mögött ; ennek a forgásbeli elmaradásnak „csuszamlás" (angolosan „slip") a neve. Vasfödél helyett aluminium- vagy rézfödelet, hengert, gömböt is forgásba hoz a varázsvessző! A jóvezető anyagból készült rotorban ugyanis, mint valami transzformátor-tekercsben, a sztátor-tekercs árama szekundér áramot indukál. Ez a szekundér áram a hengeres rotornak egyik oldalán pl. felfelé folyik, felső kerületén (vagy lapján, ha van) átmegy a másik oldalra, itt le az alsó kerületre; zárt áramkörünk van, amely „síkja" a tekercs síkjával párhuzamos; ennek az áramgyűrűnek vannak mágnespólusai is épúgy, mint az előbbi rotornak. Az a tény, hogy a vaspálca a rézhengert is forgatja, azt bizonyítja, hogy a rotorban nem ugyanakkor szűnik meg az áram, mint amikor a sztátor-tekercsben, az indukáló feszültség és az indukált áram között tehát fáziseltolódás van. Készítsünk még egy sztátor-tekercset, akkorát, hogy az első beléje férjen Ha ezt a második tekercset ráhúzzuk az elsőre és két drótvégét egymással összekötjük, a primér áram ebben a független tekercsben szekundér áramot indukál ; a második tekercs drótvégei között sötétben gyönge szikrát is láthatunk, amely akkor legerősebb, amikor a két tekercs egymásban fekszik, leggyöngébb, ha keresztben állanak. A kettős sztátor közepébe helyezett rótor (akár vas, akár más) a vaspálca nélkül is forog, hogyha a két tekercs síkja egymással ferde szöget alkot! A második tekercs árama is fázisban eltolódott az elsőhöz képest, ha a két tekercs önindukciós viszonyai : menetszáma, stb. különbözik. Amint az első tekercsben föllép az „áramszünet", a rotornak „remanens" pólusait a második tekercs állítja a maga síkjára merőlegesen, tehát fordít a rotoron ; viszont a második tekercs „áramszünete" idején a tehetetlenül tovább forgó rotornak az első tekercs ad újabb lódulatot, mégpedig azonos irányban, mert mágnessarkai most már felcserélődtek. A forgás irányán változtathatunk, ha a második tekercset átfordítjuk, vagyis benne az áram sarkait felcseréljük. Fázisban eltolódott két áram tehát közvetlenül, kommutátor nélkül is tud forgást létrehozni, hogyha mágnespólusaik megfelelő sorrendben veszik körül a rotort; a helyzet olyan, mintha a sztátor-pólusok körben járnának, magukkal húzva a rotort. Az ilyen természetű mágnesmezőt „forgó mezőnek" nevezik. Az előbb említett két „fázis" kczül az egyik csak „műfázis" volt, melyet az első hozott létre. A forgató nyomatékok szempontjából jobb volna a két tekercset egymásra merőlegesen állítani, csakhogy ekkor nem nyernénk indukált áramot. De megtehetjük azt is, hogy a hálózatra kapcsoljuk a második tekercset is, párhuzamos kapcsolásban az elsővel ; a két tekercs indukciós viszonyainak különbözősége miatt a két ágban folyó áram