Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1933

7 Prosperitás, Dii Maiores, Dis Pater, Epona, Fatum, Harmogius, Laburus, Lares, Luna, Mater Deorum Magna, Dii Militares, Minitra, Pax, Pollux, Sa­vus, Somnus, Virtus et Honos. Tudnunk kell, hogy a rómaiak 12 főistene közül: Juppiter, Juno, Mi­nerva, Mars, Apollo, Neptunus, Mercurius, Vulcanus, Venus, Diana, Vesta és Ceres, főként az első három örvendett nagyobb tiszteletnek, és Rómában, a Capitoliumon külön közös templomuk is állt. Ha összehasonlítjuk oltárköveink adatait ezen tudásunkkal, látjuk, hogy Juppiter önmagában, különféle keleti vagy egyptomi változatában és más istenségekkel kapcsolatban csakugyan a legnagyobb számot képviseli oltáraink istenei közt, az összes köveknek körül­belül egyharmad részét. Mellette Juno és Minerva önálló tiszteletben alig részesül. Nagy számban készült azonban oltárkő a Silvanus (és Silvana) Sil­vestris és Domesticus stb. tiszteletére (60). Nagyobb számban vannak oltár­kövei a császárkultusznak (37), Mithrasnak (Sol Invictus) (45), Liber Pater­nak (Bacchus) (14), Herculesnek (18), Geniusnak (14), Nympháknak (12). A többi istenség tisztelete, miként ez utóbbiak közül is a Nympháké, már csak egyes vidékekre szorítkozik és így számuk aránylag kicsiny. A római kis bronz-szobrászat emlékei nagyjában hasonló tiszteletről tanúskodnak. Mert tudnunk kell, hogy a római családok mindegyike a fő­istenek közül kiválasztott egyet-egyet s mint a családi otthonok védőistenét különösebb tiszteletben részesítette. Ezek az istenek családonként, koronként, helyenként változatos képet adnak a római család istenkultuszáról. Néha nem­csak egy isten részesül a család különös tiszteletében, egyszerre több is. Ezek szobrai a család larariumában voltak elhelyezve. A lararium az atriumban vagy az ebédlőben volt felállítva. A szekrény középpontjában a Lar familiarisnak, a család védőszentjének, szobra állott. Ez rövidtunikás, lépőhelyzetű férfialak. Jobb kezében áldozati tálacskát (pa­tera), felemelt baljában ivóserleget (rhyton) tart. Mellette két oldalt állott az istenek közül különösebb tiszteletben részesülő istenek egy-egy szobra (Pena­tes). Ezek a szobrok maradtak ránk a rómaiak kis bronz szobraiban. De nem minden bronz szobrocska származik a larariumból. Vannak olya­nok is, amelyek a halottkultusz emlékei és a sírba kerültek (Osiris-szobrok). Vannak különféle dísztárgyak is köztük. Pl. olyanok, amelyek tripus, kocsi vagy edények díszítésére szolgáltak. 1) 3. A rómaiak pannóniai uralkodása idejéből fennmaradt és a győri ben­cés Rómer Flóris-múzeumban őrzött isten-szobrocskák közül mindenesetre a légritkábbak közé tartozik két darab Osiris-szobrocska. Mindkettőnek lelő­helye Somlójenő (Veszprém vm.). Múzeumunknak Ebenhöch Ferenc győri ka­nonok ajándékozta őket. Szerzeményi naplószámuk 4/1888 — 1889. Az egyfor­') A győri benccs Römer Flóris-múzeum bronz szobrait nem akarjuk egyszerű felsorolás­ben ismertetni. Mythologiai áttekintést adunk az ábrázolásokra való utalással. Ez természet­szerűen nem lehet kimeritő. Nagyon sok vonatkozás, mythologiai kapcsolat, csak épen hogy említhető, bőven nem adható itt elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom