Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1933

8 mán kidolgozott két szobor közül a kisebbik teljes, bár erősen salakos, töredező darab. A nagyobbikból csak a derekától felfelé eső rész, a felsőtest maradt meg, de sokkal jobb állapotú az előbbinél. Osirist, mint FelsőEgyptom urát ábrázolják szobraink. Itt Abydos volt Osiris tiszteletének középpontja. Fején a jobbról-balról tolldíszes, kúpalakú egyptomi koronát látjuk. A homlok fölött látható az Ureus-kigyó. Az arc sima, csak az állról csüng alá a szakállszerű hosszú, keskeny nyúlvány. A testet feszes ruha borítja. A könyökben behajlított és a mellen nyugvó karokból csak a kézfej nyúlik ki a ruha egy-egy hasítékán. Jobb kezében vállához támasztott korbácsot, bal kezében a pásztorbotszerű görbülettel végződő kormánypálcát tartja, mint a hatalom jelvényét. A kisebbik szobor talapzata a lábfejen alul csáposán megnyúlik s ez annak bizonysága, hogy állványra erősítve a larariumban őrizhették. Ilyennek kell képzelnünk a nagyobb, törött szobor alsó részét is. Ez utóbbit eredeti nagyságban (9'5 cm hosszú) képen is bemutatjuk. (1. ábra.) A kisebbik szobor teljes hossza 8'7 cm. Szinte teljesen ekkora bronz Osirisünk van Kairóból Ennek kidolgozása sem tökéletesebb a mi szobrunkénál. Minden valószínűség szerint Egyptomból jövő telepesek hozták magukkal a somlójenői szobrokat. Osiris azonban sokkal jobban ismeretes azokról a kis cserép- vagy kőszobrokról, amelyek őt múmiaszerű alakban ábrázolják és az egész római birodalom területén előfordulnak, bár nálunk és tőlünk nyugatabbra már ritkák. Ilyenek a Vaticani Múzeum 2. egyptomi termében is láthatók. Rendesen a halottak mellé tették őket a sírba, mint a másvilági életbe vetett hit kifejezőit. Fejkötőszerűen van a hajuk kidolgozva ; mellükön keresztbe tett karjuknak csak kézfeje látszik, s így a bal kézfejben tartja a jobb vállhoz, a jobb kézfejben a bal vállhoz támasztott Tau-t, az örök élet jelvényét. Ez a jelvény hasonló a mi keresztünkhöz, azzal a különbséggel, hogy felső szára hurkos kiképzésű és ennél fogva tartja kezében Osiris és Isis. A halotti szobrokon a vízszintes szár alatt fogja a kézfej s a hurkos felső szár támaszkodik a vállhoz. A testhez álló ruhán, a könyöktől a bokáig terjedő felületen, hieroglyphák vannak, részletek a halottak könyvéből (?) a) Egy ilyen töredékszobrocskánk (alsó teste hiányzik) 10 cm hosszú, ószőnyi lelet (Szerz. naplószáma 29/1884 —1885), teljesen megegyezik a Rómában őrzött darabokkal. A mythos az élők s a holtak urának mondja Osirist. Legtöbbet foglalkozik vele az egyptomi „Halottak könyve" és ott nagyon sok címe van, s a nevek szerint más-más szerepet tulajdonítanak Osirisnak. Eredetileg talán a különböző egyptomi városok helyi főistene volt és a Nilust személyesítette meg. Ellensége, miként a termékenységnek a pusztaság, Typhon. Régi, még a történelmi kor előtti legenda szerint Osiris és felesége Isis, Typhon és felesége Nephti, egytestvérek, a föld istenének, Sebnek és az égi istennőnek a gyermekei. Osirist tartották az egyptomiak a földi műveltség megteremtő») Guida del Museo Vaticano di Scultura, 1924. 290. 1.