Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1933
14 rendeződik. A fej hátsó oldala lapos kidolgozású és közepéből emelkedik ki a tűnek ma már csak kis darabja. Lelőhelye Győr, Belváros. Egy kis táncoló gyermeket ábrázoló, 8 cm magas bronz szobrunk lelőhelye szerint lehetne rómaikori alkotás, de analógiák híján legalább is vitás a kora, bár nincs kizárva, hogy ez is római. Bemutatjuk egy olyan Amor képét is, amely ugyan nincs gyűjteményünkben, de győrmegyei lelet lévén (Sokorópátka, Harangozó-hegy), teljesebbé teszi ismertetésünket. A 10'8 cm nagyságú szobrocska jobb alsókarja és bal lábfeje hiányzik. Első pillanatra nyilvánvaló, hogy gyenge provinciális szobor áll előttünk (9—10. ábra). Anatómiai felépítése : a törzs és a tagok aránytalansága, a fej túlméretezése kevés művészi készségről tanuskokodik. A mozgás ritmusa s a neki megfelelő kéztartás azonban tömeghatásban egységes képet nyújt. Futó, vagy épen földre szálló Ámort ábrázol s ennek megfelelően megokolt a karok széttárása és az arc előrefordulása. Jobb lábujjaival érinti a földet, bal lába előre lendül. Hasonló futó testtartást látunk a római Muzeo Naz. d Terme két kis bronz Ámorjánál, de az egyik bal lábára nehezedve áll s jobb lába hátra marad, míg a másik jobb lábára nehezedik s a balt magasabbra emeli. Ezeknél a törzs súlyát hordó láb a test tengelyével egy vonalba esik, a pátkai szobron pedig a törzs súlypontja a két láb között húzott vonalban van. A pompejii 435. sz. kis futó Amor szintén ballábával érinti ugyan a földet, jobb lábát azonban szintén magasra emeli, karjai is magasan felnyúlnak feje fölé. Az itáliai szobrok sem művészi alkotások, mégis felette állnak a pátkainak. A szárnyas gyermekképek nem mindig ábrázolják Ámort. Gyakran a különféle geniusokat tárják elénk. A geniusok jó vagy rossz szellemek és az ember sorsának intézésében részt vesznek. Szinte minden létező, teremtett dolognak van ilyen védőszelleme. A tógás, bronz férfiszobrunkhoz (11. ábra) hasonló bronz szobrokat Rómában genius familiaris-ként könyvelik el és művészi szempontból azok sem jobbak a mi szobrunknál. Különösen egyező vonás rajtuk az, hogy a bal kézfejen egy lyuk fedezhető fel s ez elárulja, hogy kezük tartott valamilyen botszerű tárgyat. A római szobroknál azonban egyiknél sem láttuk ezt a botot. A mi szobrunk kezében fennmaradt a gömbvégG bot. Szokatlan jelvény, különösen ha geniusnak tekintjük szobrunkat. Sokkal valószínűbb, hogy papi személyt ábrázol és a római Muzeo Naz. d. Terme Augustus szobra (5623. sz.), mely a császárt mint Pontifex Maximust mutatja, szinte az utolsó ráncvetésig egyezik a mi kis szobrunkkal, még fejtartásában is. Augustus szobrán hiányzik a két kézfej. Jobb kezében feltétlenül paterát, áldozó tálacskát tartott, de bal kezébe nehezen tudnánk beleképzelni a mi szobrunkon látható botot. A nagy egyezés miatt azonban mégis legbiztosabban papi személy képét látjuk 12'6 cm nagyságú szobrunkban. A kifelé fordított bal tenyerében tartott bot hossza 10 cm. A győri kálváriái római temető agyagrétegéből került napvilágra, de épen úgy lehetett hamvveder melléklete, mint csontvázé. Szerz. naplószáma 49/1875 — 6.