Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1933

11 csupaszon hagyja. Bal karját a jobb csípőnél átvont himation takarja el könyékig. Bal kezében épen megmaradt a gyümölcsökkel telt bőségszaru, de jobb kezében csak a lábfejhez támasztott kormánylapát nyelének töredéke látható. Elül, a nyak alatt háromszögű cikket hagy szabadon a chiton. Hátul viszont a nyaktőig ér és ezenkívül is kis négyszögű gallérka takarja a hátát. A ráncvetés épúgy művészi készséget árul el, mint a szobor egész felépítése és kidolgozása. (3. ábra.) Van még egy szobrocskánk, mely Mercurius — Thot egyesített görög— római és egyptomi istenség tiszteletéről tanúskodik. Thot, Knephnek a fia, másodrangú isten volt az egyptomiaknál. A görögök Hermesszel, a rómaiak Mercuriusszal azonosították. A egyptomiaknál rendesen ibisfejü emberalakban ábrázolták, fején napkoronggal és structollal» mint az igazság jelvényével. Ruhája rövid, öv fogja össze s erről valamilyen fegyver csüng alá. Nyakán ékszert hord. Kezeiben rendesen papirust vagy írótáblát, valamint írószerszámot tartott.

1) A görög —római mythologia Hermes—Mercuriust Jupiter és Maia fiának tartotta Míg a görögöknél kezdetben a nyájak, később az ékesszólás isteneként tisztelték, a rómaiaknál már a piac és az üzleti élet istene De a pásztorokon és kereskedőkön kívül tisztelték az utasok, minthogy ő az olympusi istenek hírvivője és a holt lelkek alvilági vezetője. Tisztelték a rablók, szónokok, kuruzslók, különféle szemfényvesztők, mint külön pártfogójukat. Sok kalandot jegyzett fel róla a mythologia, de ábrázolásai, képei mint pásztoristent — vállán borjúval vagy kossal — valamint az istenek hírvivőjeként jelenítik meg. Előbbi képei inkább görög és római földön láthatók, míg a provinciákban hírvivő minőségben ismeretes és tisztelt. Hogy gyorsabban járhasson, fején szárnyas kalapot, lábain szárnyas sarukat visel. Jelvénye az erszény és hírnöki bot, a caduceus. Ezt Apollo istentől kapta, akinek egy zeneszerszámot, a lírát lantot ajándékozta Tulajdonképen varázsvessző az, amit kezében tart. Ennek segítségével kígyókat szelídített meg s ezeket a bot köré csavarodva szintén megtaláljuk a szobrokon. Sokféle kalandjára és szerepére való tekintettel nagyon sokféleképen és különféle jelvényekkel ábrázolták.

2) A mi kis Hermestöredékünk (4. ábra.) azonban az istenek hírvivőjeként tárja elénk. Jobb karja és két lábszára letört. Hasonlóképen hiányoznak a petasuson a két szárny, illetve a Thot-ra jellemző tollak. Jobb kezébe mindenesetre papírtekercset kell képzelnünk és a mi szobrunkhoz hasonló pannóniai Hermes—Thot szobrok feljogosítanak arra, hogy ne a tiszta Hermes-ábrázolást lássuk kis szobrunkban, hanem az egyptomi befolyás alatt kifejlődött Hermes—Thotét, kinek kultusza a III század közepén Gallienus vallásreformjának hatása alatt rövid időre újra éledt. Szobrunkat durva patina borítja, de ez alatt is kitetszik a jobb művészi ») G. Ronchetti, i. m. 960 I. G. Ronchetti, i. m. 355, 627, 629-31. I.