Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1932

19 peltás kidolgozásban faragják. A fedélen tapasztalható mégis a legtöbb s legerősebb eltérés. A mi háztetőalakunk Itáliában legfeljebb az Adriai-tenger északkeleti partvidékei táján fordul elő. A Közép-Itáliában szokásos tetőlap két szélén volutás vagy maszkos faragású, felül lapos, mint az oltárasztal ; vagy alvó alak, esetleg halotti lakománál ülő házaspár alakjai láthatók rajta. Ez utóbbiak etruszk hatást mutatnak. Csak az egészen kicsiny, hamvak befogadására készült kőszarkofágok közt fordul elő még Dél-Itáliában is házforma. A nyeregtetős, házalakú szarkofágok Ázsiában és Cyprus szigetén fejlődtek ki, és divatuk a Balkánfélszigeten át bizony elég későn jutott el hozzánk. Ázsiában Kyros sírja Pasargadaiban valóságos épület s annak egyszerű architektúrája csak úgy hatott a későbbi síremlékekre, mint Mausollos óriási méretű, szobrokkal díszített síremléke s az 1887-ben Sidonban talált ú. n. Alexandros-szarkofág. A nálunk gyakorolt hatás azért feltűnő, mert Itália, tehát az anyaország hatásának rovására mutatkozik. Viszont nem egyedüli, nemcsak a szarkofágokon érezhető, amint ezt dr. Nagy Lajos kimutatta.

1) 0 a II. század végén látja nálunk feltűnni a házalakú szarkofágokat. A III. század a virágkoruk. A szarkofágos temetkezés megszűnéséről közelebbit nem mond. A mi vidékünkön, úgy látszik, Gallienus kora után csak elvétve fordul már elő szarkofág. Ennek oka a nagy elszegényedés, és talán a vidékünkön történt barbár, germán néptelepülés lehet. Mikor az újonnan betelepülteknél, helyesebben utódaiknál fellép a műveltebb, szarkofágos temetés divata, újra találhatunk, bár elvétve, ilyen kőkoporsókat így pl. Dombiföldön (Kisárpás) 1926-ban került egy szarkofág feltárásra. Ez 195 cm hoszszú, 92 cm széles volt, 11 cm vastag oldalakkal. Belső mélysége 59 cm. A holttest lábánál, a koporsó bal sarkában domborműves lemezekkel borított scrinium és mázas korsó, jobb sarkában szűktalpú üvegpohár volt. A fej jobb oldalán hurkosán kapcsolt kis arany fülbevaló került elő. A fej alatt a koporsó feneke párnás emelkedést mutatott. Legszokatlanabb volt a tetőlap alsó felülete. Ez teknőszerüen üreges volt. A kőkoporsó anyaga konglomeratumszerű, erősen kavicsos, amilyen Rábaszentmihályon is előfordult egy II. századi feliratos sírkő alakjában. Egy másik szarkofág, mely 1887-ben Győrött került elő, 2" 15 m hosszú, 1 m széles és 0'67 m magas. Felirata ennek sincs, csak a feliratos mező kerete van kifaragva A keret két keskenyebb oldalán mélyített vonalvésésű, hihetetlenül egyszerű pelták szolgálnak ansaul. Más díszítés nincs is a homloklapon. Teteje akroteriumos nyeregtető. A Belvárosban kősírok a Káptalandombon s a Megyeház-utcában fordultak elő, amennyiben ez a ma összegyűjthető feljegyzésekből megállapítható. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az összes eddigi kőkoporsók közül (9 —10 db) csak egyben, a megyeházutcaiban volt pénz, ez is szokatlanul Pelta-diszités a pannóniai kőemlékeken. Arch. Ert. 1928. 68 —95. I. 2*