Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1932
20 korai, Vespasianus-é. Méry Etel említ HSS formulás és . . . ALP. EQ. DO. ASIS feliratos kőtöredékeket, közülük az utóbbit mint „fehér márványkoporsó" töredékét ; állítása helyességét nehéz ellenőrizni. A Vespasianuséremmel datált sír és a HSS formulás kőtöredék, ha csakugyan kőszarkofág darabja, közel egy időre vallana, és a szarkofágos temetkezés szokását szokatlanul korainak tüntetné fel ; meg kell azonban itt fontolnunk, hogy későbbi korban is behelyezhető volt a sírba egy korábbi pénz, valamint, hogy a HSS formulás töredék sem tartozott egész határozottan kőkoporsóhoz. Hosszadalmas volna felsorolni, hogy a Belváros mely pontjain kerültek elő párkányos téglasírok, vagy koporsó nélkül eltemetettek csontvázai. Csak általánosságban szólunk előfordulásukról. Hamvsírok sem hiányoztak. Meg kell azonban említenünk egy falazott kriptasírt, bár ilyen is sok fordult elő. A megemlítésre méltó falazott kriptasír az Opitz-utcának a Megyeházutcához közel eső végén feküdt. Különlegessé az teszi, hogy oldalfalait pogány oltárkövekből építették, a felszín alatt 3'72 m mélyen. Az oltárköveket a falazás céljaira alkalmas méretben átfaragták. Kettőn meg is semmisült a felírás, a harmadikon is csak nagyon hiányosan maradt meg. Két oltárkövön azonban elég épségben olvasható a szöveg. Mindegyiket az ala Contariorum 00 C. R. parancsnoka állíttatta. Egyiket Juppiter tiszteletére, a másikat Pro salute Imp. Caess. L. Sept. Severi et M. Aur. Antonini, tehát Kr. u. 200 táján. A sírban három halott feküdt. Kettő fejjel keletnek, egy nyugatnak. Pénz nem volt a sírban. Érdemesebb lelet csak egy csontfésű és egy több darabból rámában összeszerkesztett üvegtükör volt. 1) Az a körülmény, hogy itt pogány oltárokat már építőanyagként használnak fel, meghatározza a sír korát. Mindenesetre olyan időről van szó, amikor már nemcsak magánosok nem hisznek a pogány vallásban, hanem a hivatalos állam sem védi többé a pogány vallás emlékeit. Ez az adat N. Constantin fiainak korára utal bennünket, aminthogy a sírral egy mélységben talált többi sír pénzei is ugyanezen koriak. A halottak mellett azonban semmiféle tárgy nem volt, amely elárulta volna keresztény voltukat. A Belváros területén a temetkezés a római uralom egész ideje alatt folyt. Erre vallanak a hamvsírokon és a fentebb említett kriptasíron kívül a sírokból előkerült érmek is. Ezek Augustustól Valensig folytonos sort adnak, bár a III. században itt is hézagosság mutatkozik. A Belváros északkeleti oldalán, mint már említettük, szintén van egy zóna, ahol sírok nem kerülnek elő. Ez a régi várárok helye. Csak a Vas Gereben-utcának a Belváros felé eső házai alatt voltak ismét sírok találhatók. Itt kezdődik az a temető, mely a Budai-út Duna felé eső oldalán 300—350 méter hosszúságban és szélességben „homokgödöri temető" néven volt ismeretes. A hetvenes években itt végzett ásatásoknál a talaj felszinén kb. egy Arch. Ért. 1907. 40—45. 1.
