Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1932

17 A II. Vilmos császár-út északi házsora alatt (régi Meller-olajgyár) még fordultak elő sírok. Itt azonban kb. 400 m. hosszúságban megszakad a temető folytonossága. Az volt-e ennek az oka, hogy itt, laposabb lévén a part, csakugyan nem temetkeztek, vagy pedig Győr várának XVI. és XVII. századi építésekor semmisítették-e meg itt a nyomokat, azt ma már nem tudjuk megállapítani. Ezen a sírtalan területen építették ki a várat körülvevő vizesárkot, melyet különösen a Montecuccoli-féle építésekkor nagy szélességre tágítottak. Annyi bizonyos, hogy a törökkori várárok egyéb vonalán sem találhatók római sírok. A várárkon belül eső Belváros minden részén vannak nyomai a római életnek. A várárkon kivül, közvetlen érintkezéssel, csak a már említett kálváriái irányban és északkeletre, a „Homokgödrök", ma Vagóngyár irányában találhatók római sírok. Arrabona középpontja a mai Káptalandombon épített Castellum volt. Itt és a Belváros területén álltak a nagyobbszabású épületek. De sírok is fordultak elő mindenfelé. Feliratos sírkövek pedig csak itt, a Káptalandombon, továbbá a Széchenyi-tér és Duna közé eső területen voltak találhatók. Ugy látszik, ezen a részen volt az előkelők és gazdagok temetője. A házaknál való temetkezés ugyan megállapítható a Belvárosban, mégis feltűnő a feliratos síremlékek elég szűk helyre való összezsúfoltsága ; ezért gondolunk külön temetőre. Itt kellett állnia annak a síraediculának is, amelynek falát a Rómer Flóris-múzeumban őrzött Tellus-relief díszítette. A feliratos síremlékkövek méretei, felületüknek tagozása stb. nagy változatosság mellett tanúskodnak. Általában keskeny, néha szokatlanul magas kőtáblák ezek. Van rá eset, hogy felül félíves vagy háromszögű orom szegi őket, néha akroteriumos díszítéssel. Az orom háromszögű mezejében rosetta vagy Medusa-fej látható, delfinektől vagy akanthus-levelektől közrefogva. Ha az orom alatti mező fülkeszerű mélyedést mutatott, s abban mellképes szobor volt, azokra az aediculákra gondolhatunk, amelyek a római ház átriumában vagy az alae falain az ősök viaszképeit fogadták magukba. A rómaiak ilyenkor az Imagines-tisztelet szolgálatában álló kis aediculákat utánozták sírköveiken. Egy ilyen aedicula látható a római Museo Nazionale delle Termeben.

1) A halott vagy halottak képét mutató mező alatt volt a feliratos mező. Néha ez alatt hirtelen, minden folytatás nélkül végződött a sírkő, máskor még durván faragott alsó részt is találunk, mint pl. a győri Acrabanis sírkövénél s általában a nagyon magas sírköveknél. Ez utóbbiak bizonyára földbe ásva függőleges felállításban voltak láthatók. Az orommal ellátott, de külön alap nélkül való sírkövek valamilyen földfeletti kriptaépítmény falában állhattak, vagy külön faragott alapra kerültek. Csak a teljesen négyszögű sírköveknél tudjuk elképzelni, hogy vízszintes helyzetű fedőlapok voltak. Azok a sírkövek, amelyeken egész alakokat faragtak ki, a görög naidák utánzatai, de a római felfogásnak megfelelően változott kivitelben. ') C.t.l 817 sz.