Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1932

15 A kálváriái temető másik temetkezési módja, a holttestnek a földben való elásása, a mélyebb homokrétegbe visz le bennünket. Legközönségesebb és legegyszerűbb temetési mód szerint a holttestet minden koporsó n élkül leeresztették a sírüregbe a szokásos sírfelszereléssel együtt. Előfordultak fa­koporsós sírok is. Voltak aztán párkányos téglákkal bélelt sírok és kőfalas kriptasírok. Ezekről részletesebb adatot nem közölnek az egykorú leírások. A földelő temetés idejéről a következő érmek nyújtanak felvilágosítást. M. Antonius III Vir Leg X. jelzésű ezüstdénárja vagy kelta sírból ke­rült elő, vagy olyan természetű ennek egy későbbi sírba való helyezése, ami­lyen más pénzekkel is előfordul. Későbbi évtizedekben gyakran már forga­lomból kiment pénzt tettek a halott mellé, miként ezt pl. Dombiföldön (Kis­árpás) is tapasztaltuk. Itt egy IV. századbeli sírban Domitianus érmét talál­tuk, tehát évszázadok estek a pénz kora és a temetés kora közé. Az idő­rendben következő Nero-féle pénz három helyen volt átfúrva, tehát szintén nem tekinthető a sírral egykorú forgalmi pénznek. Vespasianus egy érme már lehetne egyidejű temetés bizonyítéka, de itt megfontolandó, hogy fala­zott kriptának volt a melléklete. Ilyen sírok pedig nagyobb számmal egy IV. századi temetőben fordultak elő. Mégis ettől kezdve folytatólagos rendben következnek a pénzek. Titus egy darabbal, Domitianus két darabbal, Nerva egy darabbal, Traianus héttel, Hadrianus nyolccal, M. Aurelius és Faustina hárommal, Septimius Severus egy darabbal van képviselve. A III. század pénzei nagyon szórványosan kerültek elő a temetőből. Különös, hogy más temetőben is aránylag a III. század pénzeinek rendjében mutatkozik nagy hézagosság akkor is, ha a vidékünkön hatalmat gyakorló császárok pénzéire szorítkozunk kutatásainkban. Ennek oka lehetne a temetőnek ideiglenes hasz­nálaton kivül helyezése, ha csak egy temetőről volna szó. Minthogy azon­ban több temetőben észlelhető ez a hézag, csak a szegénységre s a pénz nélkül való temetésre gondolhatunk. S csakugyan sok sír került napfényre minden pénzmelléklet nélkül. A kálváriái temetőben Deciusnak csak egy, II Claudiusnak két, Aurelianusnak és Probusnak csak egy-egy pénzét lehetett kiásni. Diocletianus kora szintén nincs képviselve, csak N. Constantinus és fiai szerepelnek kilenc darabbal, hogy aztán Valens egy darab pénzével vég­legesen bezáruljon a sor. A Kálváriától északi irányban, a Káptalandomb felé kb. egy km. hosz­szúságban lapos, szélesebb homokdombhát húzódott. Annyira mégis elég ma­gas volt, hogy a Rába áradásai el ne borítsák ; ebben az a körülmény is közrejátszott, hogy a Rábától 700—750 m. távolságra fekszik. Ez a hely tehát nagyon alkalmas volt temetkezésre A homokdomborúlat keleti szélén húzódik a Csanak-Ménfőre vivő út, körülbelül ugyanott, ahol a rómaiak ko­rában is út vitt ki a városból Savaria — Szombathely felé. Az emelkedettebb hely déli végén van a már tárgyalt kálváriái temető; másik végét az állam­vasúti pálya, a törvényszéki palota és az áll. reáliskola építésekor, illetve a közéjük eső terület rendezésekor hordták le. Ez utóbbi helyen is fordultak

Next

/
Oldalképek
Tartalom