Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

40 ezek felé tereljék gyermekeiket. Bár a jövő elhelyezkedés szempontjából ezen területeken is igen nagy nehézségekkel és így csak részben való megoldásokkal találkozunk, mégis szeretnénk ezen középfokú szakiskolákról külön-külön némi tájékoztatást nyújtani a t. szülőknek, hátha néhány esetben használhatunk vele s így a miniszteri rendelet intencióinak is eleget teszünk. Szólni fogunk tehát a középfokú szakiskolákról, mégpedig először a felső mezőgazdasági iskolákról, másodszor az ipari szakiskolákról és a felső ipariskolákról, harmadszor a felső kereskedelmi iskolákról. 1. Hazánkban a középfokú gazdasági műveltséget nyújtó oktatási intézetek úgyszólván napjainkig hiányoztak. Voltak elsőfokú mezőgazdasági szakiskoláink : az igen kis számú, nem is nagyon népszerű földmívesiskolák, s voltak mezőgazdasági főiskoláink : a gazdasági akadémiák és 1920-tól kezdve áll fenn az Egyetemi Közgazdaságtudományi kar mezőgazdasági szakosztálya, amely szintén a legmagasabb gazdasági ismereteket adja. Ellenben nem volt a kettő között helyet foglaló középfokú mezőgazdasági szakiskolánk, amire társadalmi organizmusunknak régesrégóta a legnagyobb szüksége lett volna mind a művelődés-, mind a helyes gazdaság-, mind a társadalompolitika szempontjából. Tisztán művelődéspolitikai szempontból azért, mert ez az iskolafaj elég sok gyakorlati hajlamú elemet átterel a gimnáziumból, az elméleti pályára nevelő iskolából, amelynek művelődési anyaga sok emberre hajlamai ellenére rá volt kényszerítve, másfelől lehetővé tette, hogy ezek éppen a lelki diszpozíciójuknak megfelelő műveltségben részesüljenek. így ez az iskolafaj a főkép agrárjellegű Magyarország sajátos gyakorlati igényeihez alkalmazkodik. — A középfokú mezőgazdasági szakiskolának gazdaságpolitikai jelentősége is rendkívül nagy. Elsősorban a vagyonos kisgazdák fiainak van ez az iskola szánva, akiknek az alsófokú gazdasági képzés kevés, viszont a gazdasági akadémiai műveltség sok. Az országunk földjének nagyrésze 50 — 100—200 holdas kisbirtokosok kezében van. Ha ezek fiai közül sokan alaposabb mezőgazdasági szakképzésben részesülnek, ez rendkívüli fontosságú a többtermelés, a vállalkozó kedv, a növény- és állatnemesítés, szövetkezeti alakulások stb. szempontjából. Ez a szakszerű gazdasági kiképzés megsokszorosíthatja jövödelmünket, amint pl. Hollandiában megsokszorozta. De társadalompolitikai szempontból is elsőrangú jelentőségű a középfokú mezőgazdasági szakiskola. A kisbirtokosok osztálya a magyarság zömét alkotó legfüggetlenebb társadalmi réteg, mely a felsőbb rétegeket, a középosztályt is állandóan felfrissíti. Ez a kisgazda-osztály mindeddig nem kapta meg az éppen neki megfelelő magasabb művelődési anyagot a nemzeti kultúrából. Míg az ipari és kereskedelmi elemek elvégezvén valamelyik középiskola négy osztályát, számukra a felső ipariskolában és a felső kereskedelmi iskolában nyitva állott a lehetőség arra, hogy a vezető társadalmi rétegbe emelkedjenek, a kisbirtokosok fiai ellenben kénytelenek voltak vagy továbbra