Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

41 is magasabb műveltség nélkül szűkölködő vagyonos polgárok maradni, vagy pedig a középiskolába s ennek elvégzése után hivatalnoki pályára lépni és így a saját társadalmi osztályukkal való kapcsolatot egyszersmindenkorra el­szakítani. Ez az új iskolafaj most megadja a lehetőséget arra, hogy első­sorban a kisbirtokosok fiai elvégezvén valamelyik középiskola négy osztályát, középfokú mezőgazdasági szakképzésben részesüljenek és atyjuk földjére visszatérve otthon intenzive gazdálkodjanak. A középiskolai reform kapcsán az 1921. évben, a tanügyi kormányzat számolva mezőgazdasági életünknek kívánalmaival, gazdasági oktatásunk kere­tébe egy középfokú, mezőgazdasági és általános műveltséget együttesen nyújtó iskolát illesztett be : a Felső Mezőgazdasági Iskolát. A felső mezőgazdasági iskoláknak négy osztályuk van, külön igazgató vezetése alatt, külön tanári testülettel és felügyelettel. Ilyen iskola nálunk jelenleg öt van : Orosházán, Békéscsabán, Hatvanban, Gyöngyösön és Buda­pesten. Céljuk: azoknak a tanulóknak mezőgazdasági irányú kiképzése, akik a középiskolák vagy a polgári fiúiskolák I—IV. osztályait sikerrel elvégezték és szerzett ismereteiket a mezőgazdaságban akarják hasznosítani. A felső mezőgazdasági iskolának célja tehát bizonyos középfokú mezőgazdasági szak­műveltség. Azonban ez az iskolafaj sem mereven technikai-utilitarisztikus szakiskola, melynek pusztán az volna a feladata, hogy az egyént bizonyos szűk tevékenységi körbe, mesterségbe begyakorolja. Bár szakiskola, mégsem célja kizáróan az egyoldalú mesterember, hanem az egész ember, az általá­nosan is művelt ember. Ebben az iskolafajban a szakműveltségnek és az általános műveltségnek át kell egymást hatnia. Ezt a tanterv akkor éri el, ha a sajátos szakkörre vonatkozó ismeretanyagból bontakoztatja ki az álta­lános műveltséget. A felső mezőgazdasági iskola tantárgyainak mindegyikében érvényre jut a kellően vezetett oktatásban a valláserkölcsi és nemzeti tudatosság, formális képzőerő és a gazdasági szakvonatkozás. Tantárgyai : hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, természetrajz, kémia és ásvány­tan, fizika, mennyiségtan, ábrázoló geometria, talajismertetés, általános növény­termesztés, részletes növénytermesztés, kert- és szőlőmívelés, rét-, legelő- és erdőmívelés, állattenyésztés, gazdasági gyakorlatok, gazdasági üzemtan, könyv­vitel és levelezés, közgazdasági és jogi ismeretek, egészségtan, testgyakorlat, ének. Ezeken kivül az önként jelentkezők számára a német nyelv, mint rend­kívüli tárgy. A heti órák száma az első és második osztályban 34, a har­madik és negyedikben 35. Az 1927/28 ban ezen iskolákban osztályozott tanulók száma 488. Ez az első középfokú szakiskola. 2. A magyar iparoktatás ma érvényben lévő szervezete az ország iskola­ügyének rendszeresen gondozott művelődési területét alkotja. Céljai olyanok, amelyek az ipari gyakorlatból és a gazdasági élet gyakorlatából bontakoz­nak ki, vagy pedig összefüggésben vannak az ország általános művelődési viszonyaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom