Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

39 és a mathematikai tehetséget kivéve, más tehetségek nem igen jelentkeznek korán. 2. A különböző életpályák megfelelő betöltése nem csupán érzéki és értelmi, hanem egyszersmind erkölcsi tulajdonságokat is követel. Nemcsak az izomerő-képességek fontosak a pályaválasztásnál, hanem az erkölcsi tulajdonságok is. Vannak pályák, ahol a lelkiismeretesség, türelem, pontosság, önuralom, sőt önfeláldozás készsége nagyfontosságú tulajdonságok. Nemcsak amazokat kell tehát kutatni, de emezeket is és ebben a kutatásban a pszichológiai laboratoriumok vizsgálatainak jó szolgálatot tehetnek az iskolai adatok (osztályzatok), amelyek az értelmi és bizonyos erkölcsi sajátosságokról is tájékoztatást nyújtanak. 3. Végül Spranger

1) mutat rá, hogy mindent kisérleti úton létrehozni nem lehet, hogy bizonyos tehetségek csak komoly esetek alkalmával jelentkeznek, s hogyha technikai téren a kísérletek nagy sikereket tudnak is felmutatni, az értelmesség, a jellem és érzelmi világ kisérleti vizsgálatának eredményeit mindig óvatossággal kell fogadnunk. Ha a lelki sajátságokat lehető tökéletesen megismertük, a további feladat az, hogy a tehetségeket a nekik megfelelő pályára irányítsuk. De itt mered elénk a legsúlyosabb kérdés : a mai magyar viszonyok között elhelyezkedés szempontjából minő életpályák a legmegfelelőbbek ? Lehet egyáltalán erre a kérdésre megnyugtató feleletet adni ? A VKM. rendeletben utasította a középiskolák igazgatóit, hogy szülői értekezleteken beszéljék meg a pályaválasztás nehézségeit és különösen arra hívják fel a szülők figyelmét, hogy „a tanári testületek megállapítása szerint gyöngébb tehetségű vagy nem elég szorgalmas, tanulni nem akaró gyermekeiket ne erőltessék az ú. n. értelmiségi pályára, melyre való előkészülés hosszú időt és a szülők részéről nagy anyagi áldozatot követel, hanem ezeket a gyermekeket inkább gyakorlati pályákra tereljék". Ha iskolaszervezetünknek mai állapotát szem előtt tartva, ezen szűkszavú miniszteri rendelet intencióit nézzük, nyilván nem azt akarja mondani, hogy a szülők gyöngébb tehetségű vagy nem elég szorgalmas, tanulni nem akaró gyermekeiket a középiskolákban megszerzett érettségi bizonyítvány után írassák be a műegyetemre, a közgazdaságtudományi karra, valamelyik gazdasági akadémiára vagy egyéb gyakorlati jellegű főiskolára, hiszen ezen iskolafokok nem csekély tehetséget, vasszorgalmat, hosszú előkészületi időt követelnek a növendék részéről, a a szülőktől pedig legalább is oly nagy anyagi áldozatot, mintha gyermeküket a tudományegyetem valamelyik fakultására íratnák. A rendelet azt akarja mondani, hogy a magasabb iskolák elvégzésére különböző okokból nem alkalmas vagy ezen iskolákat elvégezni nem akaró ifjak számára, főképen a középiskolák IV. osztálya után, nyitva állnak a gyakorlati pályákra előkészítő középfokú mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi szakiskolák és a szülők inkább ') Psychologie des Jugendalters, 1926.