Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

38 Az első kérdésre vonatkozóan kitűnt, hogy a férfiaknál sokkal öntudatosabb a tanulmányi cél megválasztása, a nők e részben valami határozatlanságot mutatnak. Az egyetemi tanulmányozás célja az önálló tudományos munkára való képzés, másfelől valamely szellemi pályára való képesítés. Míg a férfiak e két cél szerint többé-kevésbbé elhatárolható típusba sorolhatók, a nőknél ez a két típus nem választható el ennyire egymástól : sok nő van, aki nem a tudomány vagy a kenyérkereső diploma kedvéért látogatja az egyetemet, hanem valami határozatlan tanulási kedvből: „szélesebb látókör", a „világfelfogás" céljából. Jellemző, hogy arra a kérdésre, vájjon meg van-e elégedve a mostani tanulmányi irányával, nem szeretné-e felcserélni a tanulmányát egy másfajtával, a férfihallgatók 20%-a, a nőhallgatók 45°/o-a válaszolt igennel (az utóbbiból 32°/o férjhezmenni szeretne, a többi szociális munkára vállalkoznék). A hallgatóktól kapott adatokból kitűnik, hogy a férfiak önállóbb és inkább kritikai módon állnak tanulmányukkal szemben ; az előadásoknak nem tulajdonítanak akkora fontosságot mint a nők s többre becsülik a nyugodt magánmunkát. A férfiak magánstudiumát bizonyos rendszeresség és tervszerűség, a nőkét több-kevesebb rendszertelenség és szeszélyesség jellemzi. A férfi kevésbbé vonható el a munkájától, mert neki a munka kedvesebb. A munkába hamarosan betalálja magát a férfiak 72°/o-a, a nőknek 64°/o-a, ellenben csak fokozatosan amazok 18"5°/o-a, emezek 23'5%-a. A munka megzavarása után ezt rögtön folytatni tudja a férfiak 58'5%, a nők 40'5%-a, a férfiak figyelmi koncentrációja tehát erősebb, mint a nőké. E szokásos kísérleti módszereken kivül némelyek a maradandó arckifejezésekből következtetnek a lelki tulajdonságokra (fiziognomika), mások a koponya formációiból (frenologia) vagy a testalkatból állapítják meg a tehetségeket, vannak, akik az egyén írásának tulajdonítanak nagy szimptómaértéket (grafologia) vagy az endokrin mirigyek funkcióival hozzák közvetlen összefüggésbe a lelki tehetségeket. Ilyen módszerekkel igyekeznek ma megállapítani a tehetségeket s ezzel a pályákra való alkalmasságot, a vizsgálatok eredményei azonban inkább az átlagról, típusról, csoportkülönbségekről beszélnek. A tehetségvizsgálatok sikere szülte Bostonban az első pályaválasztási tanácsadó intézetet, amelynek azután a külföld többi országaiban is hamar mása akadt. Legyen azonban a kísérleti lélektannak és tehetségvizsgálatoknak bármekkora eredménye a gyermek és ifjú belsővilágának feltárásában, az életpályákra való alkalmasság megállapításaiban néhány szempontot figyelmen kivül hagyni nem szabad : 1. Tehetségvizsgálatoknak, mint Ranschburg figyelmeztet rá, csak a pubertás beállta után van értelme, mert a tehetség fejlődése, a munkaképesség és a nemi belső szekrecio között szoros összefüggés van. A zenei, rajzoló