Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

37 huzamos vonal, de ezek egyenlők egymással: mindannyi 7 cm. hosszú. Az első három vonalpárnál kérdezzük a gyermeket : a két vonal közül melyik nagyobb ? Mikor pedig az egyenlő vonalakhoz jutunk, a kérdést így alakítjuk át: hát itt? A három utóbbi kérdésre két izben adott helyes felelet képesíti a gyermeket erre a gradusra. e) Egy perc alatt legalább három rim kitalálása. Ezek főbb vonásokban a Binet — Simon-féle intelligencia-vizsgálatok próbái, amelyekkel a kísérletezők lehetőleg hü képet igyekeznek kapni a megvizsgált gyermek vagy ifjú figyelem-koncentrációjáról, fogalmairól, logikai gondolkodásáról, kombináló képességéről, nyelvkincséről. Ezeknek éppen abban van a nagy jelentőségük, hogy rámutatnak azokra a qualitativ különbségekre, amelyek a gyermek és ifjú között fennállanak s ezzel már a kezdet kezdetén a fejlődés modern gondolatát állítják a gyermek- és ifjú lélektani kutatás homlokterébe. Ez a módszer és gondolat igen termékeny volt, amelynek kiaknázására hamarosan a kutatók egész légiója szövetkezett. A próbák megsokasodtak annyira, hogy William Stern és Wiegmann vaskos kötetben tudta csak összefoglalni az eddig helytállónak bizonyult teszteket,

1) amelyek az „újszerű feladatokba való szellemi beilleszkedés"-re, vagyis a Stern értelmében vett intelligenciára vonatkoznak. Legfontosabbak itt az emlékezet-, a képzeleti- és nyelvvizsgálatok, a figyelem és tanulékonyság, amely két utóbbi körben Ranschburg Pál az értelmetlen szótagok módszerét kitűnően felhasználta és továbbfejlesztette a maga híres instrumentumaiban (mnemometer) és módszereiben. Maguk a vizsgálati módszerek nem tartanak éppen szem előtt valamely konkrét életpályát, amelynek sikeres betöltéséhez szükséges kellékekből indulnának ki a kutatók, hanem csak egész általánosságban vizsgálják a lelki, főképpen az ismerő tehetségeket (emlékezet, képzelet stb.) az egyénben. Hatalmas ösztönzőjük volt az ilynemű kutatásoknak az a német rendszer, mely szerint csak megfelelő tehetségű gyermekeket vesznek föl a középiskolába, viszont a betegesen gyenge gyermekeket a „gyámolító iskolába" teszik át, amit nálunk „kisegítő iskolának" neveznek. A háború alatt felállították a legkiválóbbak különös képzésére és nevelésére a „Tehetségesek iskoláját" is. Ide a bejutást el sem lehet másképpen gondolni, mint a legszigorúbb tehetség-vizsgálatok alapján. A pályákra való alkalmasság szempontjából is érdekes egy holland nőnek, Annie Wisse-nek, összehasonlító nem-pszichológiai tanulmánya,

2) aki 123 kérdéscsoportot intézett egyetemi hallgatókhoz s a kérdései az egyetemi tanulmányok indítékára, a vele való megelégedettségre, a tanulmányozásra, az előadások látogatására stb. vonatkoztak. ') Methodensammlung zur Intelligenzprüfung v. Kindern und Jugendlichen. Leipzig, 1926. Kornis : Kuliura és politika kötetetében részletesen ismerteti Nök az egyetemen cím alatt. 1925. 274-277. I.