Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929
32 azaz a népiskola VI. osztályában már csak 12%. A hétéves leányok közül 35'9°/o választaná a tanítónői pályát, míg a 12 évesek közül már csak 17%. A pályaválasztást meghatározó tényezők közül utoljára említjük meg a kor uralkodó értékelő állásfoglalását a végső elvek és okok kérdéseire vonatkozóan, amit más szóval az illető kor világnézetének nevezünk. Modern korunk nagy eszmeáramlatai és tendenciái mind találkoznak a gazdasági-hasznossági értékek primátusának elismerésében és gyakorlatában : a naturalisztikus világnézet a maga technicizmusával, a racionalizmus a maga individualizmusával s a szociálizmus a maga jólét-kulturájával. Korunk ilyen értékelő állásfoglalására jellemzően a kísérleti vizsgálatok eredményei szerint a választásban általában a technikai pályák vezetnek. A fővárosi Ped. Szeminárium 640 megvizsgált elemi iskolás tanulója közül 15% akar mérnök, építész stb. lenni ; soffőr, kalauz, mozdonyvezető 8% ; gépészkovács, géplakatos^ műszerész 8%; másféle iparos szintén 8%; összesen 39%; ellenben orvos csak 6%; hivatalnok 4%; ügyvéd, biró 3%; tanár, tanító 1'6%; pap 0'7%, vagyis szellemi pályán csak 15% akar mozogni. A pályák iránti kedv és hajlam az említetteken kivül még sok más tényező hatása alatt alakul ki Ott vannak az egyházi és állami intézmények, melyek között élünk, a sajtótermékek, melyek összeségükben igen nagy átalakító, formáló, módosító hatással vannak a gyermekre és meglett emberre egyaránt. Ezeknek a tényezőknek kellő együttléte, hogy t. i. egy ember épen ezen konkrét viszonyok közé kerül és nem mások közé, hogy a kellő időben születik, épen ezen emberkörnyezetben kell élnie, hogy eget ostromló tehetség barbár időkben jön, mikor a létharc lehetetlenné teszi a szellem kibontakozását, mindezen adottságnak, sorsnak szálai végső elemzésben a Gondviselő kezében futnak össze. íme, legfőbb vonásokban ezek azok a tényezők, amelyek a pályaválasztást tényleg befolyásolják, ill. meghatározzák ! Ilyen tényezők hatása alatt szokta az ifjúság életpályáját megválasztani. Kérdés, vájjon helyes-e az eljárása ? Az életpálya sajátos munkaterület, amelyen kedvvel, tehetséggel és eredményesen dolgozni, mind az egyénnek, mind a társadalomnak egyformán érdeke. Minden életpályának ugyanis van tárgyi és alanyi oldala. A tárgyi oldal maga az elhatárolt munkaterület, az állással együttjáró politikai, társadalmi és etikai velejárók, a rang és végül a jövedelem, a kereset. Az alanyi oldal kellékei : az az ösztönszerű hajlam, amely az öntudatosság magasabb fokán hivatási motívummá válik, továbbá a testi, értelmi és erkölcsi alkalmasság még a szakképzés előtt, a ránkváró munkának és cselekvésmódnak ismerete, szóval a pályaismeret és végül a szakképzettség, amely a tehetségnek, veleszületett hajlamoknak, lelkiszerkezetnek megfelelő életpálya betöltésére képesít. Az volna az ideális pályaválasztás, amelyben a tárgyi és alanyi oldal fednék egymást, csakis akkor valósulna meg igazán az ember-oekonomia elve: „minden ember a maga helyén legyen!", a „kellő ember a kellő helyen I"