Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928
39 megyei magyar bencés kéziratot, őriz a salzburgi cs. és kir. Studien Bibliothek, egy másik másolatos kéziratot, magyar szentek legendáit, a bécsi udvari könyvtár és a müncheni kir. könyvtár. Ezek írói ismeretlen nevüek. Nem ismerjük annak a madocsai bencés apátnak a nevét sem, aki Mátyás könyvtára számára miniatűr-rajzokat készített. 1 Még másolt munkát hagyott ránk Losonczi Forgách Tamás fia, Pál bencés szerzetes is. A budapesti egyetemi könyvtárban őrzött, díszesen kiállított, miniatur-képpel díszített kódex azért így is értékes, mert könyvkultúránk kéziratos művészi korának beszédes emléke. Tartalma szerint szertartáskönyv. Pannonhalma használatára 1516-ban készült. Önálló bencés író azonban a szepesmegyei Leibieben született Márton (meghalt 1464-ben). Már bécsi egyetemi tanár volt, mikor bencéssé lett és a bécsi skót-bencések apátjukká választották. Hazánkkal állandó összeköttetésben élt. Senatorium című művében, párbeszédes formában, saját életrajzát mondja el, miközben leírja a leibici, lőcsei, budai és kassai állapotokat, előadja a bécsi skót és a babenbergi monostorok, valamint a Habsburgi uralkodók történetét. Kisebb müvei vallásos tárgyúak. 2 Ambrosius Pannonius 1484 óta szintén a bécsi skót monostor magyar származású tagja volt. Liturgikus műveit részben a pannonhalmi konvent, részben a szekszárdi apát kérésére írta. Állandó összeköttetésben élt a magyar bencésekkel, sőt az ő tanácsára választották a bécsi skót bencések 1521-ben apátjukká Laebai Mihályt, a pannonhalmi konvent tagját. 3 Jártas volt az egyházi zenében is Ambrus páter és latin költészettel is foglalkozott. A XVI század elején már feltűnik a renaissance műveltség hatása Pannonhalmán az irodalmi alkotásokban. A korszellem változása biztosan hatott a bencések lelkére is, de nálunk nem annyira feltűnő ez a változás, hogy Nyugat-Európában közismert jelenségeit is tapasztalnánk. Első nyomokként a kéziratos kódexek díszítései és a latin nyelv cicerói klasszicizmusa jelentkeznek. Ilyen szép, cicerói tisztaságú latin nyelven írt ismeretlen nevű pannonhalmi szerzetes szentbeszéd-vázlatot egy okmány hátlapjára 4 1522 táján. A tiszta latin nyelv, a klasszikus reminiscenciák, humanista műveltségű férfiúnak mutatják az egyetemi hallgatók közt már említett Nagyszombati Mártont, egy 911 distichonból álló latin vers eredeti íróját. Pannonhalmán élt s még akkor sem távozott el onnan, mikor más monostorok apáttá választották. Ugy látszik 1523-ban már ki is nyomatta költeményét Bécsben. Nem más ez, mint a hazafias aggódás figyelmeztető hangja az ország főuraihoz, hogy a magyarság és kereszténység érdekeinek megvédésére siessenek. Mint mondtuk, eredeti költemény, de költőiség kevés van benne. Annál őszintébb és szebb belőle kiáradó, hazáját a török veszedelemtől féltő, hazafias aggo1 U. o. III. 314-350. II. J U. o. III. 337-338. II. 3 Ph. Rt III. 339-346. II. 4 U o. 346-347. II
