Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

20 A középkori szerzetesség, a bencés kolostorok jelentőségét legszebben Fináczy Ernő foglalta össze. Legyen szabad értekezésünk második részét az ő szavaival befejezni. A keleti birodalom szerzetesei, bár ők nyerték meg a szlávságot a kereszténységnek, embernevelő és civilizatorius tevékenység dolgában semmiképen sem vetekedhetnek a bencésekkel, a nyugati keresztény művelődés e hőslelkű bajnokaival, akik nem az önsanyargatás végleteiben és a tétlen szemlélődés nyugalmában vagy a puszta hithirdetésben, hanem a cselekvő kulturéletben keresték érdemüket; filozófusaik pedig még nyomába sem léphetnek azoknak a nagy scholasticusoknak, akik hatalmas gondolatépítményeikben tanúbizonyságát adták elméjük architektonikus erejének ... A nyugati szerzetes működésében minden csakis Istenért történik . . . így minden tudomány is az Istenért van . . . Minden külső disz . . . jogosulttá csak akkor lesz, ha a legfőbb trón zsámolya elé vitetik, a hódolat és ünneplés jeléül. A művészetek is vallásos célok szolgálatába szegődnek : az építészet, szobrászat és festészet alkotó művészei más feladatot nem ismernek, mint hogy az Isten házait emlékszerüekké, hatalmasakká, díszesekké tegyék . . Nyugat-Európában a kolostor lett minden művelődés gócpontja. Mindegyik egy-egy fogadó (a szegény utasoknak ingyenes ellátása erkölcsi kötelesség). Az iparosok műhelyeinek centruma, a gazdasági élet irányítója. Epületeiket műizléssel építik. A kolostor temploma műemlék, melyet hozzáértő szorgalmas barátok kezei alkottak ; üveg- és fali festmények, szárnyas oltárok, finoman faragott imazsámolyok, szószékek, csodás ötvösmunkák, dísztárgyak díszítik. Az apácák is résztvesznek a szövés és himzés művészi munkájában. A scriptoriumban a könyvek százai készülnek kedvtelésből vagy megrendelésre. Ott készül a finom pergamen is. Initialekat festenek, művészi bekötést adnak, finoman cizelált ezüst kapcsok a könyveken. Mindenütt az Urat dicsérő tudatos műveltség, csiszolt izlés, szerető műgond és a szépben való gyönyörködés.

2 III. 1. Az eddigiekben igyekeztünk vázolni a Nilus völgyéből és Mezopotaniából kiindult és a rómaiak kezéről a kereszténység kezére jutott műveltség útját. Ennek a műveltségnek évszázadokon át a bencések voltak fenntartói, tovább fejlesztői és terjesztői. A XIII. századdal már annyira általános lett az általuk hirdetett műveltség, hogy mások is bekapcsolódtak a munkába olyan képességekkel és olyan méretekben, hogy a művelődés bencés jellege megszűnt, sőt a bencéseket háttérbe szorították. A tőlük kezdett művelődés pedig még tartalmában is messze esett a pogány műveltség feléledését éredményező mozgalmaktól. Ugy tűnik fel, mintha a renaissance kezdetétől fogva 1 Fináczy: i. m. 10. és 50. 11. 2 U. o. 160-164. 11.