Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

43 való tanulók távoltartása. így látszott legigazságosabbnak a nagy számmal jelentkezők közül a felvehető létszámon felüliek vissza­utasítása. A minisztérium azonban a rendeletet négy év múlva érvénytelenítette, illetve visszavonta. Azóta intézetünk egy ízben még megkívánta a felvételi vizsgálatot, de az utóbbi években már nálunk sem volt ilyen vizsgálat. A rendes beiratások ideije egyébként szeptember első három napja volt. Beiratásainkat ma teljesen elvégezzük az iskolai év végén. Szeptemberbén csak a szükségnek megfelelően pótló beiratások vannak. A felvételnél minden tanuló személyesen, atyja, anyja, gyámja vagy külön megbízott kiséretében tartozik az igazgató­ság 1 előtt megjelenni. Az igazgató őrzi ellen a felvétel alapjául szolgáló okmányokat s ő szedi be a felvételi és tandíjat. Az igazgatótól minden tanuló kísérőjével együtt osztályfőnökéhez megy s az osztályfőnök végzi a tulajdonképen való beírást. A tanulóra vonatkozó összes adatok bejegyzésén kívül külö­nösen fontos ténykedése az osztályfőnöknek a vidéki tanulók szállásának ellenőrzése. Enemü működését megkönnyíti nálunk a szállásokra felügyelő tanár. 1) A tandíj a régi »fapénzből« fejlődött. 2) A mult század köze­pén ennek összege 3 frt volt, majd 1856-ban 3 frt 30 kr.-ra emelték. 1886-ban, az intézet újjáépítése alkalmával kezdte az intézetet fenntartó rend az államtól megállapított összeget tan­díjként, illetve felvételi díjként szedni. Ez az összeg eleinte 36 K tandíj és 4 K felvételi díj volt. 1893 óta hozzájárult könyvtár­díj és Értesítő-díj címén ujabb 1—1 K. 1903-ban a tandíj 40 K-ra emelkedett, 1907-ben az Értesítőre már 2 K-t sztedtek. 1911 után 10 K volt a felvételi díj, 2 K az Értesítő-díj, 1 K a könyvtárdíj és 44 K a tandíj. Ezen összegekhez 1913 óta 0.50 tv tintadíj járult. A háborúval kezdődő pénzromlás aztán fokozatos és folytonos díjemeléseket eredményezett. 1916-ban i tandíj már 50 K, 1920-ban a felvételi díj 50 ív, tandíj 250 K, 1921-ben a felvételi és egyéb mellékdíjak összege 102 IC, a tan­díj 400 K, 1922-ben felvételi és egyéb díj 120 K, tandíj 400 K, 1923-ban felvételi és egyéb díj 32.000 K, a tandíj 30.000 K, 1924-ben már előre nem is lehetett megállapítani a díjakat, nert a pénz értékének rohamos, nagymértékű csökkenése mel­ett költségvetés-előirányzatot készíteni nem lehetett. így aztán negtörtént, hogy a fűtési, tatarozási, ifjúsági sport-egyleti A diákszállásokról külön szólunk — 2) L Acsay : 489—490. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom