Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926
44 (Kisosz) díjak beszedését évközben rendelték el. Tandíj és egyéb díjak címén az előre, ideiglenesen tervezett 115.000 K helyett így 500.000 K-t fizettek a tanulók. Most az állam által megállapított díjakat szedjük: 300.000 K felvételi és egyéb díjak, 500.000 K tandíj, 30.000 K sportegyleti (Kisosz)-díj, 35.000 K kötelező mozielőadások díja. A felvételi és egyéh díjak fizetése alól senkit nem ment fel az intézet. A tandíj alól való mentességért azonban a legalább »jó« általános előmenetelü és példás magaviseletű tanulók folyamodhatnak szegénységük esetén. Az intézet kegyura általában a tanulók 12°/o-ának engedi el a tandíjat. Feltűnő hanyatlás esefén azonban a tanuló elveszti a második félévben a kedvezményt. 3. Vizsgálatok. A tanári kar fáradozásának, a tanulók szorgalmának eredményét az évvégi vizsgálatok, illetve azok alapján kiadott érdemjegyek mutatják. A vizsgálatok a legutóbbi időig fontos ténykedésként jöttek számításba a tanulók jegyeinek megállapításánál. Minden kétes jegyű tanuló vizsgálati feleletével döntötte el végső jegyét. Az elégtelen jegyet érdemlő tanulóknak a vizsgálaton felelniük kellett és a vizsgálat elnöke feleletük alapján állapította meg jegyüket. Most a vizsgálatoknak ilyen értelemben nincs jelentőségük, minthogy a jegymegállapító értekezlet megelőzi a vizsgálatot és a megállapított jegyeken csak akkor lehet változtatni a vizsgálati felelet alapján, ha a tanuló nagyfoKu kötelességmulasztása — épen a vizsgálat jegyalakító jellegére való számítással — megállapítható. A tanár Ítéletét elsősorban saját lelkiismerete szabályozza a jegyek adásában. Régebben, a vizsgálatok érvénye idején a vizsgálat elnökének is volt ellenőrző szerepe, épen az igazságtalanság vádjának megelőzésére. Az elnöki tevékenység enemü jelentősége most nagyon csökkent s csak a jegymegállapító értekezletnek van alkalma az esetleges tévedés vagy elfogultság megakadályozására. A tanárt ítélete meghozásában miniszteri rendeletek is irányították. E rendeletek különösen a III., főként azonban a IV. osztályban kívántak szigorú osztáljozást. hogy a tudományos pályára nem való tanulók eltávolíthatók legyenek. 1) Ez az utasítás 1895 óta azonban szinte feledésbe ment és a tanári kar inkább a szülőkkel való tárgyalás eredményeként enyhébben osztályozott a IV. osztályban abban az esetben, ha a szülő biz64966/895. VKm. sz.
